Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 71 — nek nevezett Klapka kinek Bu Ihar in irány ábani viseletét már láttuk, — Bulliarintól a hadosztály vezényletét hála fejében elvévé, mondván, hogy az ezentúl a hadtest helyettes vezénylője leend, midőn ő maga máshova menni kényszerül. Klapka gyenge körültekintésének veszélyes eredményét látván vagy érezvén. — a támadás kezdeténél a vezényletet átadá, mondván, hogy ő a jobb szárnyon elhelyezett Schulz őrnagy miként létét megy megnézni. Bulharin helyet és tért nem vesztve, Schlicket hosszabb ideig- feltartóztatá. Azalatt az ellenség Kápolnát ágyuzá s azt megtámadni készült. Az ágyúzás itt tovább tartván, Dembinszky kevés ereje miatt kétes helyzetbe kezde jutni, mivel a várt seregosztályok nem érkezének meg. Azonban az ellenség sem mozdulhata gyorsan Kápolnának, mivel jobb szárnyáról megfeledkezvén, Aulich Kompoltról oldalba kezdé ágyúztatni, s igy annak mozoghatását fölötte csökkenteni. Ha itt Aulich tovább tartja magát, — mit az erdőségtől segittetve tehete is, — de még ha visszaveretik is, — mi azonban jiem történt — Kálnál újra oldalállástvehetett s az ellenséget feltartóztathatta volna. — Végre, mivel megtámadtatott, ha ágyúzását folytatja s lovasságával ha nem is valódi, hanem csak látszólagos támadást merényel, ekkor Windischgratznek talán ha nem is visszavonulnia, de minden előnyomulási tervéről le kellé mondania. E helyett, alig kezdé meg ágyúzását, rövid idő múlva elhallgatott s dacára a többször ismételt parancsoknak, többé s tovább nem is működött. Miért maradt tétlen? ő tudja. E sorok irója azért, hogy midőn Sz.-Tamásnál 1848. szeptemberben Aulich első ostroma nem sikerült, s egy másodikra nem birhatta