Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 70 — A balszárny — a középpel összeköttetésben — Aulich tábornok alatt Kompolt- és Kálnál állott. Klapka Verpelétnél, Fölt ember g Debrőnél, Guyon és Kmetty meneti szállásolásban. Dembinszky pedig Kápolnánál várta február 27-ikének viradtát. Elérkezett ezen sok reménynyel kecsegtető nap, de magával hozta mindazon hibákat, mindazon bűnöket, melyekről már több helyen szóltunk. Klapka megelégedett azzal, hogy Jelzikovszky lengyel őrnagyot zászlóaljával a siroki szoros védelmére rendelte, s annyira megnyugodott ebben, hogy a csata másodnapja előestéjén mitsem gondolt többé vele, s igy nem is igen nézett utána: vájjon a legfontosabb hely ugy van-e megszállva, hogy az ellenségnek, illetőleg Schlicknek a csatában résztvevését akadályozhatja-e? Mert ha utána néz, tudta volna, hogy az előbbi nap ágyúzása által megzavartaivá, a lengyel őrnagy hátát gondolván veszélyeztetettnek, — Sirokot otthagyá és Baktának tartott, Eger felé biztos hátrálást szerzendő. Igv a hely védetlen maradt és Schlicknek előtörésére nyílt kapuul szolgált. Ha nem hibázom, az ágyuk dörgése a középen kezdődött, mire Schlick előnyomulását nem késlelteté. Egy töltésen vezet a kétfelől meredek s kikériiIlletlen sziklákkal körülvett út egy hidra, mely ha fel van szedve, s háta mögött a tér pár századdal és ágyúval védve, azon Schlicknek keresztültörnie lehetetlen lett volna. Schlick ezen helyet nagy csodálatára védetlenül találván, úgyszólván váratlanul termett Verpelét előtt. Itt azonban Bulharin ezredes által, — ki Klapka alatt vezénylett, — jó harci állásban és vitéz módon fogadtatott, s a verekedés e tájon is megkezdődött. Bocsánat, kis nyugvó pontul s „en passant" legyen mondva, hogy Klapka, a Kossúth által római jellem-