Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)
«9 — Knietty és Guyon hátvédosztályainak akként írjon, miként azok éjfél előtt megkapják a levelet, hogy 6—7 órakor reggel a csatatéren megjelenhessenek. S ezt igen könnyen megteheték, ha Bayer a parancsot este 6 órakor elküldi, mert ez esetben ó'k legkésőbb éjjel 11 óra tájban megkaphatták azt s a kirendelt helyre érhettek volna, mivel a csatatértől csak 2 mértföldnyire voltak s Egertől sem sokkal messzebb. Es ha messzebb lettek volna is, egy táborkari főnöknek — ha esze helyén van, — a tért és távolságot kiszámolnia kötelességében lett volna. Unalmas volt már eddig is e sorok írója, de még unalmasabb leend az ezt olvasókra, hogy ily kicsinységekkel bibelődik; azonban hogy a későbbi események fényt nyerjenek, szükséges vala azokat megérintenem, annálinkább, hogy azt is tudhassa a hon: mennyi honfiúi buzgalom s honszeretet élesztette az alárendelt vezénylőket az összmunkálkodásban! Mivel Klapka, a szélső jobb szárny parancsnoka, s az ennek segélyére s a középpeli összeköttetésre felállított hadtestek vezénylői csak ezredesek voltak, nehogy az ügyvezetés a verekedés percében rangvita által csorbittassék, — az egésznek vezénylete a jó Görgey re, mint tábornokra bizatott. Már felhozám egy helyen, hogy minden tábornok seregecskéjét dominiumának tartotta, melyről még a fővezérnek is rendelkezni — actus maioris potentiae volt, s igy lehetőleg elleneztetett. Itt is meg kellett történnie, hogy Görgey 18—19 ezernyi hadtestéből Aulich hadosztálya külön rendeletet, Guyon s Kmetty szintén mást nyervén, ezek a csata alatt vezénylete alól kivétettek ; de hogy az ingerültség e miatt lecsillapittassék, helyettük a csatarend egész jobb szárnya vettetett Görgey alá, — következőleg az előbbinél több; — de hasztalan! Görgey ez által nem lőn megengesztelve.
