Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 362 — annak tartottak s ez Aradnak vezetett. Más nap voltak még hadosztályok, de hadsereg" nem létezett. A vadász-házban tanakodván, Bem kinek-kinek ajánlotta a fővezényletet, de ki sem vette azt át. Dembinszky röviden s kiméletesen mondta Bemnek: „Lásd, mit mondék! A tapasztaltságnak nem akartál hinni". Erre Bem még rövidebben felelt: „Kellett valamit megkisérleni". Bem végre Guyont táborkari főnökévé nevezé ki s Lúgos felé hátrálást rendelt, melynek hátvédét Vécseynek kellett képeznie. Kmetty szintén kapott irányt. Bem maga is pár napi nyugvásidőt kívánván nyerni, Lúgosnak tartott. Dembinszky s e sorok irója szintén Lúgosnak lovagoltak. Bem a szerencsétlen segesvári csata után, a mint részint az ide s tova őrködő csapatokat magához húzta, részint pedig Kolozsvárról s Marosvásárhelyről némi segítséget kapott, nem késett azokkal Szebennek tartani. E mozdulatával egyik ellenét kikerülé, s a másik gyengébbet megtámadá. Szebenben Haszford orosz tábornok vezénylett, ki nem birván ellene állani a támadásnak, Szebenből aug. 5-dikén kiszoríttatott. Mivel Bem a balázsfalvi útnak megszállását elfelejté, melyen a már vele ütközött orosz sereg közeledhetett; más részről pedig, mivel a vígságot szerető főhadiszállási kör s ebben a rosz hirben álló, mindenkitől gyűlölt s csak Bemnek bizalmát biró Zarczisky ezredes szintén elfelejté megküldeni annak idejében Steinnak, a károlyfehérvári ostrom vezénylőjének az előnyomulási rendeletet, s így a Lűders tábornok háta mögötti operatióra szóló utasitást: azért az ellenség közeledése akadálytalan levén, Bem augusztus 6-dikán Szeben alatt újra megtámadtatott, mit azonban ő jó darabig szerencsésen állott