Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

—( 291 j — sereget az alsó Dunához eoncentrálni." E tételből az lát­szik, mintha Kossuth Görgey vei másként nem birván, az ottani csatavesztést nem fájlalta volna. Július 6-kán Szolnokból Kossuth így ir Klapká­hoz: „A haza megmentése Önnek mai operatiójától s a holnapi menettől függ. Mindenek előtt a sereg a politikus vitákat hagyja félbe; a politikai és katonai ármányok s korteskedések múljanak el!" „Tekintettel ezekre, rendelem, hogy a hadi tanács csak hadi tényekkel foglalatoskodjék, nem pedig a kor­mány bírálásával. Másodszor: Ludwig kormánybiztos helyett Bónis Samu neveztetett ki a hadi tanácsba, hogy képviselje a kormányt, s felvigyázzon egyszersmind, hogy a miniszteriális határozata hadi tervek végbe vitessenek." — Mily contre sens! „A nemzet hálával ismeri el azon vitézséget, mely őt az ellenségtől megmenti; hanem a nemzet nemcsak az ellenség által, de még belső viszályok következtében is elveszhet. Az ellenség-adta halál dicső lehet, de az öngyilkosság gyalázatos. Tábornok Ur római lelkülettel bir, (másodszor sic!) On a kormányt segitni fogja." Aláírva Kossuth és Szem ere. Július 9-kén este Szolnokon Dembinszky és Mé­száros találkoza Kossuthtal. Mészáros Kossuthot hamis maga viseleteért hevesen megtámadta, utóbbi pedig higgadtan mondá, hogy más fővezérről gondoskodjék. — 11 órakor a vitának vége volt, s a tanácskozás folyta­tása más napra halasztatott. Alig szenderedének el azon­ban Dembinszky és Mészáros, midőn éjfél után ál­mukból felriasztattak, hogy a kormányzó a kozákok miatt útra készül. Azonban a föntebbiek szerencsés utat kívánván, tovább is aludtak. Árokszállás és Jászberény körül csak egyes kozákok mutatkozának, következőleg hadosztályaik még messze állomásozhattak, mert az oroszok a kozákokat 8—10, sőt 19*

Next

/
Thumbnails
Contents