Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 281 — mivel nagyobb erő volt ellene, Guyon szerencséjét tovább nem kockáztathatta; hogy azonban Jellasics merényeinek határt szabhasson, söt ezt darab ideig tétlenségre kényszerítse s ha lehet, a Duna jobb partjára szorithassa, azért Vetter altábornagy küldetett a vezénylet átvételére, kinek meghagyatott, hogy a Tisza és a Ferenc-csatorna körüli katonaságot összegyűjtvén, a harcot Jellasics ellen támadólag vezesse. Ennek nagyobb elősegélésére Kmetty tábornok — kit Görgey seregétől elvágottnak jelente, de kiről a kormány tudta, hogy Fehérvárnál táborozik, — azon utasitást nyeré, hogy fehérvári állását azonnal ott hagyván, torony irányban Paksnak tartson; ott egy hidat fog találni, melyen a Dunán átkelve, a legegyenesebb vonalon Vetter tábornokkal egyesülhet, s hogy további végzendóje kijelölését ettől várja. A Dunán való átkelés Paksnál szerencsésen sikerült egy ügyes és erélyes, polgári mérnökből lett árkász-kapitány, Vehle működése következtében, ki a hajóhidat Pestről leereszteté, s oly gyorsan elkészité, hogy Kmetty seregével azon átkelhetett. - Dessewfy és Visoczky hadtestének szintén meghagyatott, hogy — mivel az orosz seregek nem mozdulának előre — állásaikat hagyják el s minél előbb egyesüljenek Vetterrel. Vetter serege ekként oly tekintélyes lábra állíttatott, — minthogy az a 25 ezerét körülbelül meghaladta, — hogy képes lehete Jellasicsot megverni, s ha meg nem állana, őt Bácsból egészen kiszoritani. Ezen, Jellasics elleni mozdulat azon okból terveztetett, hogy ekként, sőt még a legszerencsétlenebb esetben is, ha az osztrák erő Budát hamarább szállaná meg s előtte vissza kellene vonulni, Vetter ekkoráig Jellasicscsal végezvén, kevés őrség hátrahagyásával Perez el had-