Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 255 — terjedelmet nyert; mivel mostani phasisában az európai rendetbontó párt összes ereje egyesülni szándékozó jellemet mutat; s mivel mindannyi állam érdeke abban központosul, hogy a császári kormányt az ottani rendzavaró nierények elleni harcában gyámolitsa: ez okok arra birták ő császári fölségét, hogy az orosz cár ő felsége fegyveres segélyét kisérje, mit az orosz cár legnemesebb készségében azonnal a legbővebb mértékben megadott" stb. Hogy ezt a kormány ne tudta volna, annál bajosabb elhinni, mert a leghermeticusabb elzárás ideje alatt, még akkor is, midó'n a magyar kormány csak a tiszántúli megyékre szorult volt, minden fontos külföldi irományt megkapott. Nehéz azon okot is elképzelni, mely a kormányt színlelésre, önmaga s a haza ámitására készteté. De menjünk vissza. Görgey Debrecenből csakhamar visszatért Budára s mintegy megsokszorozta magát, mert hol Budán volt, hol Komáromban, a hol feladata szerint működött, a jövőben teendőkre készült s a hon védelmére minden lehetségest elkövetett. Hogy hadügyi altitkárjával való együttműködése ezen túl nem terjedt-e? ők tudják; mert Görgey titkolózó, rejtélyes jellemével, páratlan szinl élésé vei, előre jól megfontolt hideg vérüségével, s ha kellett, logikai szabású hazugsággal a figyelmezőket tévútra birta vezetni. A kormányzó új állásában a dologból nem fogyott ki, sőt ölte magát azokkal, hanem mivel volt minisztériuma, azért a belügygyei keveset bajlódott. A hadügygyei — szokása szerint — többet bíbelődött volna, azonban a hon felső részében Görgey személyesen parancsolt, kiről tudta, hogy az csak azt teljesitendi, a mí^jTjW.tpivpl ösj^hangTiáshiirL áll; a kit győzelmei után népszerűtlenné tenni nehezen lehete, s ki ezek következtében oly tekintélylyé lőn, mely a hatalom mér-