Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 2. kötet (1867)

— 223 — E célra Marmarosban Zürich, Munkácson Martini, Sztropkón Lázár őrnagyok vezényletiek. kiknek kötelességükké tétetett az ellenség mozdulatait figyelemmel kisérni. s azok ellen működni. Ezek után Dembinszky lóerejével május 15-dikén Bártfán. 17-dikén Szvidniken táborozott, készülvén a Lengyelhonba való beütésre. Ittlétében kapta Kossuth ujabb rendeletét, melv őt a hon határának átlépésétől eltiltá. Ez ellen futára által — mi később előforduland — előterjesztést tett. melynek eredményét bevárandó, május 20-kán újra Bártfán. s 24-kén Eperjesen állomásozott: itt nézett az események kifejlésének elébe, hanem ezek vajmi ferdén fejlettek ki. A Debrecenben april hó 20-kán tartott conferentiában Kossiíth kedves eszméje szerint Dembinszky teendője el levén határozva. — ez, bár serege a meghatározott számot csak félig érte el, mégis működött. s Lengyelhonba való betörését nemcsak akarta merényiem, de azt fontos okokkal támogatva követelte is, melv okokat föntebb már elősoroltuk. Ha azonban az elmondott mibe sem vétetnék is, volt még- eo-y más főok. melv Dembinszkvt Lengyelhonba készteté, még ha az sem vétetik valamibe, hogy tahin Galicia azon része, hol a mag var sereg működendett, Magyarhon mozgalmai számára megnyérethetett volna. — A főok az volt, hogy a jól értesült Dembinszky jelenté a magyar kormánynak, — s ezt a napi menetek leírásával be is bizonvitá, — miként egy orosz hadsereg hadosztályonként, minden készülettel Galicia és Krakkó felé előre nyomul, s hogy míg ezek kényelmesen s minden hadi biztosítás nélkül, napi menetenként nyugodnának, azalatt könnyű lenne ha nem is nagy kárt okozni bennök, mégis legalább előre-menetöket akadályozni, s némi szerencsével