Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 37 — Ezeket követte a péterváradi határőr-ezred, s a Duna két partján le Zimonyig minden lázadási szint öltött fel. A rác lázadást talán eleinte el lehetett volna fojtani, ha Karlovca, a forradalom székhelye, katonasággal megrakatik. Azonban mivel ez nem történhetett meg, később pedig Bácsban is elhanyagoltatott, -— eltérjedett. A rác bizottmány magát katonasággal vette körül, s ennek fejévé egy nyugalmazott hadnagyot, Sztratimirovicsot választá. Ez a pátriarchával a nemzeti pénztár fölött közösen rendelkezett s mivel megfészkelhette magát, büszkébb s követelőbb lőn. — E mellett egy diplomata, Mayerhoffer, szintén a magyar ügy ellen szerepelt s Zimonyban a lázadást szította. Ehhez járult, hogy a vár- és hadiparancsnokságok nem igen akartak hódolni, — — — — — — — — — A végvidéki ezredek, melyek szintén a magyar kormány alá rendeltettek, dacára annak, hogy az sok nyomorúságukat, fejlődésük bilincseit, akadályait mellőző rendeletek által javukat és hasznukat előmozditani igyekezett: nem engedelmeskedtek — — — — — — — A bán, ki az országgyűlésre meg nem jelent, ki a nádori" meghivást májusban megvetette, ki a magyar kormánynak egyenesen ellenszegült, ki háborúra készült, ki a körülötte és hatásán kivüli végvidéki ezredeket fölkeltette, sőt a szomszéd hasonnyelvű szerbiaiakat is beütésre hívta fel: oly szerepjátszásra készült, melyet sokáig senki sem akart hinni, és mely megérvén, kárunkkal kezdetett meg.