Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 281 — szág örömest járult pénzbeli segélylyel és mivel az akkori Ludovica császárné szintén tetemes pénzbeli adománynyal járult hozzá, hogy hamarább életbe léptettethessék, ennek nevére kereszteltetett, s eredetileg Vácon kellett volna épittetnie. — Ezen intézet 1806-tól fogva, — ha nem hibázom, — saját tengelye körül forgott s pénzt gyűjtött; hanem az ige testté nem vált. Az 1811-diki első és második pénzügyi rendelet, vagyis inkább az úgynevezett fekete bankó kétszeri értékvesztése által megfogyatkozott ugyan az intézet pénzalapja, hanem mivel az átalános bukás csak háromnegyed részben történt, a Ludoviceum sem vesztette el pénzét egészen. — A régi magyar kezelés alatt — — minthogy a magában nagy tó'ke folytonos adakozások következtében még nagyobbodott: a hűtlen vagy gondatlan kezeló'k azt is, mi a bukástól megmentetett, nem birták annyira tönkre tenni, hogy egészen 1848-ig a fennmaradott tó'ke 43,000 pengó' forintot ne jövedelmezett volna. Az 1848-ik évet megeló'zött időkben, midőn a nemzet országgyűlésein s megyei védsáncai közt negyed évszázadon keresztül küzdött alkotmányos jogai fenntartása és sérelmei orvoslása miatt; midőn a kormány hatalma előnyben volt a nemzet jogai fölött; amaz többi közt az alsó s felsőbb nevelési rendszert s nevelést is saját akarata szerint irányozta s e tekintetben az országgyűlésnek mi befolyást sem engedett. Ezen intézet felállítását is, bár az egész hon pénzereje járult létesítéséhez, csak azon föltétel alatt akarta megengedni, ha a nevelésnek ő adja az irányt. Hasztalan hivatkoztak az országgyűlések arra, hogy annak, kinek adományából jött valamely intézet létre, erre nézve a befolyás gyakorlására törvényes joga van; s igy ezen s tán más okok miatt is létre nem jöhetett az intézet, s ekkép az 1848-iki állapotnak és e lapok Írójának jutott