Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

ekkép a haza egy részét a horvát gyülevész sereg rablásaitól megvédje. Gróf Lamberg a magyar hadügy-miniszter leköszönt al-státustitkára, Melczer ezredes kíséretében Budán termett, báró Hrabovszkyval értekezendő, s onnan ismeretlenül Majláth országbíróhoz, és onnét gróf Batthyányi Lajoshoz Pestre átrándult, kitől királyi leiratához az ellenjegyzést óhajtotta. Szerencsétlenségére nem találván sem az egyiket, sem a másikat otthon, egyedül, egy bérkocsin akart Budára vissza s onnét tovább, talán Jellasics elé menni, hogy azt előrehaladásában hátráltassa, vagy pedig hogy annak serege élén Buda-Pestre jőjön, úgy t. i., a mint ismeretlen utasításai szólottak. De Magyarhon forradalmának mostoha sorsa, mely nem akará ezt tisztán és folt nélkül és igy a már előtte járt forradalmak között egyedül ártatlannak hagyni, úgy akarta, hogy bár Lamberg Budán a Kossuth Lajostól elfogatására kiküldött Balogh János vezetése alatti embereket kikerülte, de már ekkor előre hirlelt jövetele lármát csapott a városban. Az oktalanságokat koholó s az újságokat könnyen hivő nép Buda felé tódult, s a hídon Lamberg valami Kolossy nevű, Bécsben tanuló ifjú és hasonbecsü más cinkosa által megismertetvén, feltartóztatott, s már talán ekkor csúfosan bánnak vele, ha a buda-hidfői nemzetőri őrség őt kezökből ki nem szabadítja és az őrházban biztosságba nem helyezi. Ezen kötelesség-érzetes tény vajha szigorúan megtartatott volna, mert akkor elkerültetik vala az ocsmány öldöklés. Hanem más volt irva a sors könyvébe s azok, kik megfogták és átadták, Pest felé indáitokban talán még vérszomjasabbakkal találkozván, visszafordúltak s a budai hid főörs-főnökét addig kérték, Lamberg életének biztosságot addig Ígértek, sőt őt az országgyűlés elé vezetni