Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 161 — Pétervárad maga kezére és erejére hagyatván, 4 havi eleséggel elláttaték. Az itteni vár és hadmegyei főnökség Hrabovszky elmenetele irtán ingó állapotban maradván, ez, a mennyiben a körülmények engedek, elintéztetett. A régi osztrák rendszer békesség idején a várparancsnokságokat régi katonai szolgálat méltánylásaid használta; mivel pedig a nyugpénz kiszabott rendes összege annak csak felét tevé ki, — még pedig szállás hiányával, — a mit a tiszti egyén tettleges szolgálatban kapott, azért a régi rendszer, hogy egy részről gazdálkodhasson, más részről jutalmazhasson, a régi tábornagyokat, tábornokokat és ezredeseket, ha az előléptetésre érdemesek voltak, de testi erejök vagy koruk miatt tettleges szolgálatot már nem tehettek, a várak osztályzata és rangja szerint ezeket fó'hadi, és más kisebb katonai helyek parancsnokaivá nevezé ki. — Ekkép több élemedett régibb főtiszt a tétlenségben vagy csak az elkerülhetlen teendőkre szoritkozva, türelemmel várta, mig ily hely üressé lesz, és aztán folyamodott s a körülmények szerint el is nyeré az állomást, így volt ez Magyarhonban is. — Péterváradon Picard, az éltes várparancsnok meghalálozván, üresedésbe jött e hely. Erre többen concurráltak, s a bécsi kormány többnek megigéré és meg is adta volna, ha a magyar hadIigyminiszterium vele egy gondolaton lett volna. — Ez előre kinyilatkoztatá, hogy ő a várőrségeket tettleges (activ) szolgálati helyeknek kívánja tartani, melyekben az előmenetel a többi sereg főbbrangii tisztjei előléptetése szerint történjék. A régi fukar had-gazdasági rendszer a magyar vár őrségeket többnyire elhanyagolva hagyta, inkább nyugoton erősitvén, mint keleten, mely részről a gyenge török hatalomtól mitsem félhetett, a midőn a szláv népek is térdet fejet hajtának. — A magyar hadügyér 11