Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 158 — Minthogy a székelyeket megneveztem, illik, hogy Erdély nép-fajairól s e nemzet minőségéről megemlékezzem, noha csak futólag, mert e tárgyról később többet beszélek. Midó'n az erdélyi követek az országgyűlésre érkeztek, a szászok mutatták ugyan magukat, de egykettön kivül lassan-lassan eltávoztak és később ellenzőleg is fölléptek. A circumspectus szász nemzet nemzetiségét féltette, s azon szerkezetet, mely neki szabadalmakat nyújtott, és mely némely patricius család által eszközöltette a beligazgatást. A mostani egyenlőség kimondása egy szinvonalra (niveau) juttatván mindenkit, a szabad választás és szavazáskor a tőlük elnyomott oláh és a velők vetélkedő magyar többsége által kisebbségre jutottak. Ennek miképeni kijátszására egy, a szászok notabilitásából képezett küldöttség ment Bécsbe a minisztériumhoz, mint azon helyre, hol érdekük mindig .... pártoltatott, s itt teendődről tanácskozni óhajtott. Ottan Wessenberg, Latour, Doblhof stb. miniszterek által fölvilágosittatván, Pestre jövének, hogy a magyar minisztériumnál is bókoljanak. — Ez constitutionális állásánál fogva a separatisticus szász érdeket nem pártolta, de nem is pártolhatta. Az összetartó küldöttség ennek dacára is 4 napig Pesten maradt, várván, hogy mikor illanhasson el; különben gyűlésünket addig is látogatta. Az oláhok Siaguna, a szép püspök, Urbán ezredes és mások főnöksége alatt balásfalvi népgyülésükben egy különös nemzetiségről álmodoztak s ellenségekképen állottak fel. Másfelől azonban az erdélyi magyarság nyilatkozatai által fékeztetvén, lecsillapodtak ugyan, hanem utógondolatjukat magukba rejtve, nemzeti céljaik kivitelére szintén csak alkalomra lestek, — s igy küldöttek követeket. — Siaguna püspök is megjelent, de a mint a körülmények bonyolódni kezdtek, Bécsnek tartott, utasitások végett.