Szokoly Viktor: Mészáros Lázár emlékiratai - 1. kötet (1867)

— 106 — Történt, hogy a külföldi hadi parancsnokságok az egyenes levelezéstől titkosan eltiltatván, a bécsi miniszteriális uton a magyar hivatalos levelek vagy meg nem küldettek azokhoz, vagy máskép érteimeztettek, s igy a legigazságosabb kéréseknek sem volt eredménye. Később pedig minden egyenesen megtagadtatott, és nagy udvariasságnak kellé tartani, ha a tagadó felelet udvarias mézzel küldetett. Több ilyes nyilvános barátsági nyilatkozat mellett nemcsak Latour részéről történtek barátságtalan tények, hanem az örökös tartományokbeli hivatalnokok részéről is. Ezen barátságtalan tények szaporodtak, midőn az ausztriai hadjárat ujabb mozgalmainak szerencsésebb eredményei jobban-jobban fejlődtek. A magyar minisztérium nyilvános tetteiben s legtitkosabb tanácskozásaiban, legalább a melyekben én is részt vettem, a loyalitás és a törvényesség terén volt; mert ha máskép tanácskozik, (mivel az osztrák minisztérium eljárása még nem jött napvilágra) helyemet ott hagytam volna. — Meglehet, hogy Szalay Lászlónak hivatalos utasitása mellett, midőn Pázmándy Dénes visszatért, tán titkos utasitása is volt Batthyányitól, de ezen utasitás sem tűzhette célul az Ausztriátóli elválást, hanem talán azt, hogy ha az ausztriai kormány régi politikája az 1848-iki törvények értelmezését dynasztikai és austro-császári érdek szerint kezdené magyarázgatni, •— a Német-birodalom garantiáját és benne Ausztria nélkül is barátot szerezni kellene. — Bizonyosat többet nem tudok, hanem gyanitom, hogy lehetett még az elnöki utasitáson kivül egy, Kossuth nézete szerinti utasitás is, mely a radicál párt barátságát mindenhol, következőleg a Rajnán tul is keresni