Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)
II. Rész. II. Fejezet. A király, a királyi ház tagjainak bántalmazása stb. — i39 —l4o. §§. 85 140. §. A ki a király ellen sértést követ el: vétség miatt két évig terjedhető fogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő. A ki azonban a sértést irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállítása által követi el : vétség miatt három évig terjedhető államfogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő. Mj. 138. §. - Kiüb. 140. §. I. s II. mj. 138. §. A ki a király ellen Kiüb. 140. §. A ki a király ellen [] sérszóval, írásban, nyomtatványban, képes ábrázó- test követ el: vétség miatt két évig terjedhető latban vagy más módon sértést követ el: fogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő, vétség miatt 2 évig terjedhető fogházzal és A ki azonban a sértést irat, hivatalvesztéssel büntetendő. nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiáll itásaáltal követi el: vétség miatt három évig terjedhető államfogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő. A kiüb. módosításával átment a törvény szövegébe. Ministeri indokok. „szóval, írásban, nyomtatványban, képes ábrázolatban" a nyilvánosság nem kívántatik. „sértést követ — el." A tényálladék: a király iránt tartozó tisztelet megsértésében áll; nem szükséges, hogy a tett rágalmazást vagy becsületsértést képezzen. Mely nyilatkozatok vagy képletek, rajzok által sértetik meg a király iránti tisztelet: az taxatíve nem sorolható elő. Azon rendkívüli művészet, mely napjainkban a sértés, a gyalázás mesterségében kifejtetik, lehetetlenné teszi, hogy azon kérdést: mi képez sértést? tüzetesen meghatározza a törvény. A legközönségesebb, sőt valódi értelmükben megtisztelő szavak és kifejezések, egy előre meghatározhatlan fordulat, vagy a viszonyokból felmerülő értelemnek elburkolt aláhelyezése által a legsértőbb gúnyt tartalmazhatnak s a közönség által ekként értetnek. Ugyanez áll a gondolat kifejezésének minden eszközére nézve s a rajzokra nézve is. A megítélést tehát mindenik esetben a biróra kell bizni, a ki a concret esethez képest határozza meg, hogy valóságos sértés forog-e fenn? A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. A király elleni sértés, ha az irat, nyomtatvány vagy képes ábrázolat terjesztése vagy kiállítása által követtetik el, súlyosabb beszámítású, mintha az élő szóval történik, és azért a bizottság azt súlyosabb fenyíték alá vette, és mivel sajtó utján követtetik el, államfogházzal, mely három évig terjedhet és hivatalvesztéssel büntetendőnek mondotta ki.