Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

60 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. szabni, mig az alkotmány erőszakos felforgatása vagy a trónorökle's törvényes rendjének megváltoztatása 10—15 évig tartó államfogházzal büntettetik. Áz államfogház alternatív alkalmazhatása a fenebbi két esetben ugyanazon motívumokból szükséges, melyekkel a javaslat az államfogház behozatalát indokolja. Nincs semmi ok arra, hogy ha ily cselekvények tisztességes, politikai indokokból történnek, fegyházzal és nem államfogházzal is büntethetők legyenek. Ugyanezen haladása a büntető jognak, mely a halálbüntetést kiküszöbölte a politikai büncselekvények büntetései közül, kell, hogy megakadályozza a politikai bűnösöknek fegyházba, közönséges gonosztevők közé zárását is. Azon codexekben, melyekből az államfogház intézményét a javaslat kölcsön vette, mindenütt létezik életfogytiglani államtogház, s a politikai bűntények legsúlyosbjaira alkalmaztatik. Csemegi Károly államtitkár előtte szóló ellenében hivatkozik a belga törvényre, mely ugyanazon cselekvényeket életfogytiglani fegyházzal bünteti. Ha távoli kísérlet forog fenn, semmi nem akadályozza a bírót, hogy a büntetést ezen enyhítő körülmény tekintetbe vételével alkalmazza. A rendkívüli enyhítő körűiménvek megengedik, hogy a biró 10 évi fegyházig leszállhasson, s a kísérletnél csak akkor kellene külön intézkedés, ha még további leszállítás volna szükséges, de ez ellenkeznék a kérdéses bűntett természetével. A különbség a 125. §. esetei s az alkotmány elleni cselekvények közt abban rejlik, hogy amazok a király személye ellen követtetnek el erőszakkal, s ennélfogva indokolt ezekre nézve a fegyházbüntetés megállapítása. Az ily cselekmények minden körülmények közt becstelenitöknek tekinthetők. — Horváth Lajos a kísérletre nézve külön büntetést kíván, és pedig 10—15 év közti fegyházat, az alternatív büntetést azonban nem fogadja el. A bizottság mellőzi az alternatív büntetéseket s az életfogytig leni államfogházat, s a 125-i k §. 2. és 3. pontja eseteiben a kísérlet büntetését 10 — 15 év közti fegyházban állapítja meg. _ . [3] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése (mj. 127. §. — tsz. 128. §.) A felségsértés első esetét, a király élete elleni merényletet és annak megkísérlését a bizottság a javaslattal egyetértőleg, ugyanazon büntetéssel sujtandónak tartja. A felségsértés második és harmadik esetében, melyek a király testi épségére, uralkodási jogai gyakorlatára, személyes szabadságára vonatkoznak, nem tartja a kísérletet a véghezvitt bűntettel egyenlö'kép megfenyitendönek. Mert az első esetnek súlya, a felség személyének szentsége, élete ellen irányzott minden cselekmény legsúlyosabb büntetését igazolja. A többi esetek is oly súlyosak, hogy életfogytiglan tartó fegyházzal fenyitendö'k, azoknak kísérlete mindazonáltal a bizottság véleménye szerint a bevégzett büntettél egy vonalba nem helyezhető és az igazság átalános elvének, hogy a kísérlet a véghezvitt bűntettnél enyhébben büntetendő, mellőzését azokra nézve elég indokoltnak nem tartja. A bizottság annálfogva a 2. és 3. pontban meghatározott felségsértési esetekre az életfogytig tartó fegyház büntetését elfogadja ugyan, de azok kísérletére tiztől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést szabott. [5.] A képviselőház tárgyalása. (128. §. — 1877. nov. 29. ülés.) Tombor Iván jegyző (olvassa a 128. §-t). Pogonyi Dénes: T. ház! A jelen szakaszban legelőször előforduló életfogytiglani szabadságvesztés büntetésének alkalmazására vonatkozólag vagyok szerencsés egy módositványt beadni; a midőn ezt teszem, tisztelettel kérem a házat, méltóztassék annak indokolhatása szempontjából becses figyelmével megajándékozni. (Halljuk!)