Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)
II. Rész. I. Fejezet. A felségsértés. — 128. §. 59 kérdéshez a bizottság távol volt tagjai is hozzászóljanak. — Komjáthy Béla nem tartja alkotmányosnak a miniszter azon eljárását, hogy az esetben, ha a határozat nem módosittatik, a szentesítés elmaradását helyezte kilátásba. — Szilágyi Dezső kijelenti, hogy ez oly praecedens lesz, a melyet hason alkalommal mások is igénybe veendenek. Miután a távol volt tagok kifejezték óhajtásukat, nem ellenzi az újabb felvételt. — A bizottság elhatározza, hogy a szóban forgó kérdés újabb discussió alá vétessék. Megkezdetvén az újabb tárgyalás, Horváth Lajos, mint egyike azoknak, kik a bizottság előbbi határozatának hozatalakor nem voltak jelen, óhajtaná ismerni az indokokat, melyek az elfogadott indítvány mellett felhozattak. — Szilágyi Dezső a tanácskozás helyes rendjét abban látná, ha azok adnák elő érveiket, kik a bizottság határozatát megváltoztatni kívánják. — Horváth Boldizsár megjegyzi, hogy azok, kik a bizottság előbbi határozatának hozatalakor nem voltak jelen, nem megváltoztatását, hanem újabb tárgyalás alá vételét kívánják a hozott határozatnak. — Hódossy Imre azt óhajtja, hogy előbb a kormány adja elő a hozott határozat elleni aggályait, s a bizottság tagjai azután nyilatkozzanakPerczel Béla igazságügyminiszter előadja, hogy nem járulhat ahhoz, miként a felségsértésnek a mj. 125. §. 2. és 3. pontjaiban foglalt nemeinél a kísérlet enyhébben büntettessék a bevégzett bűntettnél. Kéri továbbá azon határozat megváltoztatását is, mely esetleg államfogházzal is büntetni engedte a felségsértés némely nemeit; kéri végül az életfogytiglani államfogház mellőzését. — Juhász Mihály nem járul a bizottság előbbi határozataihoz, mert az életfogytiglani államfogház behozatala egészen megváltoztatná a már elfogadott büntetési rendszert. Nem teheti magáévá a bizottság másik két határozatát sem. — Horánszky Nándor a 125. §. 2. és 3. pontjában foglalt büncselekvények kísérleténél 5—15 év közti fegyházat kiván alkalmaztatni, az alteinativ államfogház mellőzésével. Szükségesnek tartja e módosítást főleg azon szempontból, hogy a bíró a törvény paizsával védessék meg a felülről jöhető pressió ellen, Az életfogytiglani államfogházat semmi körülmények közt se fogadhatja el. — Chorin Ferencz szerint az, hogy a kísérletre is életfogytiglani fegvház alkalmaztassék, nem fogna előnyére válni a büntető törvénynek. Oly valami ez, a mit egy újabb büntető codex se ismer, s elfogadása igen szomorú visszaesést képezne. A custodia honesta-t a bizottság alternative, csak azon két felségsértési esetnél fogadta el, melyek nem becstelen, hanem politikai indokokból is követhetők el s ezekre az életfogytiglani államfogház elég súlyos büntetés. A bizottság előbbi határozatainak fentartását kívánja. Bokros Elek elvileg az alternatív büntetések mellett van, mert vannak a 125. §-ban oly cselekvények, melyeknek indokai tisztán politikaiak, de azon meggyőződésben levén, hogy felségsértésnél a biró mindig a maximalis büntetéseket fogja alkalmazni, e gyakorlati szempontból nem ellenzi az államfogház mellőzését ; de a dolog logicai rendje s a máielfogadott általános elvek kívánják, hogy a kísérletre enyhébb büntetés állapittassék meg. — Hódossy Imre is lehetetlennek tartja annak megengedését, hogy a kísérlet a bevégzett bűntény absolut büntetésével büntettessék, bármily távol maradt a bevégzett bűntettől. Az alternatív büntetések alkalmazásával szemben, a javaslat eredeti álláspontját fogadja el. A felség személye elleni büncselekvényekre nem terjeszthető ki a felfogás, hogy azok tiszteletreméltó indokokból is követhetők el. Szilágyi Dezső a kísérlet enyhébb büntetésére vonatkozó határozatot annyival inkább fentartandónak véli, mert a javaslat nem minimumot és maximumot, hanem absolut büntetést állit fel, s a legnagyobb igazságtalanság volna a legkülönbözőbb nemű cselekvényeket ugyanegy absolut büntetéssel sújtani. A király uralkodása gyakorlatában való akadályozása vagy személyes szabadságától megfosztása, különbözik a felségsértés többi nemeitől ; nem azokhoz áll közelebb, a melyek az uralkodó physicai személye, hanem a melyek az alkotmány ellen irányozvák; s nem helyes amazokra életfogytiglani fegyházat 8*
