Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. I. Fejezet. A felségsértés. — 126. fensége elleni sértést foglalta át. A Populus Romanus nem jelentette a tömeget, a csöcseléket; hanem, a mint Cicero mondja: „Est autem populus coetus multitudinis, turis consensu et legis auctoritate sociatus" ; azaz a római nép jelentette: a római államot és a crimen maiestatis jelentette a crimen laesae majestatis Populi Romani, illetőleg a római állam megtámadását. Az állam azon három alkatrészében, melyből a monarchicus állam alakul, oltalmaztátik tehát a jelen törvényjavaslat 126. §. három pontja által. Es itt mindjárt reflectálnom kell t. barátom Virava József egyik megkülönböztetésére, a ki a király személye elleni sértéseket a következő fejezetekbe akarja sorolni. Én azt hiszem, hogy nem lesz nehéz kimutatnom, hogy indítványának ezen része épen azon szempontot sérti, a melynek ö oly hangzatos kifejezést adott, midőn azt állította, hogy nem a királyban Öszpontosul ma már az állami lét, mert a király ma már csak képviselője az államnak, és ennélfogva az ő testi épségének megsértése csak is bántalmazást, de nem felségsértést képez. Abból, a mit mondandó leszek, a t. ház meg fog győződni, hogy Virava tisztelt képviselőtársam e nézete téves. A jelen szakasz 2-ik pontja : „a ki a király testi épségét megsérti, vagy azt az uralkodásra képtelenné teszi" — mutatja, hogy az itt szem előtt tartott tényálladékban a király nem mint személy, hanem uralkodói állásában, mint az állami rendszer első tényezője és képviselője támadtatik meg; megkülönböztetöleg egy másik esettől, a melyben a király nem mint alkatrésze az államnak, nem mint annak kifejezése és souverain képviselője, hanem mint személy sértetik. Igenis ezen utóbbi ki van véve és a második fejezet esetei közé van sorozva ; de ha a király az ellene intézett merénylet folytán képtelenné tétetik az uralkodásra; ha szentségtelen kezét valaki felemelve ellene, azt eszközli, hogy a király testileg vagy egészségében megsértetik; ha bizonyos italok beadása által, melyek nem voltak épen gyilkolok — a történelem legalább mutat fel erre példákat, — a fejedelem szellemi épsége megzavartatik : ez már nem egyszerű bántalmazása a fejedelemnek, a sérthetlen személynek; ez megtámadása magának az államnak, az állami élet legfőbb tényezőjének. Az állami szempont monarchiában az, hogy a király az alaptörvényekben gyökerező uralkodói jog gyakorlására képes legyen. Ha testi épsége megsértetik, ha az ez által okozott betegség a királyt képtelenné teszi ezen alaptörvényekben gyökerező, az állam üdvére feltétlenül szükséges, jogainak gyakorlására1 az ilynemű sértés, t. ház, nem a királyt mint személyt, hanem a királyt mint az államorganismusnak legfőbb tényezőjét érinti, s ennek következtében a cselekvés nem a király személye elleni sértés, hanem az állam fensége elleni sértést képez, s azért ezen eset a felségsértés — az állam felsége elleni sértés esetei közé, nem pedig a király személyét sértő esetek közé sorolandó. Nagy és hosszú időkig tartó küzdelembe, a tudománynak igen sok buvárlatába, a helyes eszmék helyes felismerésébe, és a helyesen felismert eszméknek tüzetes megállapításába került, mig a király személyének tettleges bántalmazása által elkövetett merénylet elkülönittetett az állam felségét megsértő merényletektől. Nagy küzdelmek eredménye volt az, hogy azon cselekményt, melyről a Il-ik fejezet intézkedik, el lehetett különíteni az első fejezetben elösoroltaktól. Ezen vívmányt igenis meg akarta honosítani a törvényjavaslat, ezen vívmány az, melyet eddigi magyar törvényeink nem ismertek, mert a királynak még szóval való megsértése is, a nota infidelitatis, vagy — a mennyiben nem lehetett tudni, hogy hol kezdődik, vagy hol végződik — a crimen lesae majestatis esetei közé soroztatott. Ez a crimen lesae in genere et in specie az, melynek a ház t. előadója kitűnő munkájában Magyarországban véget vetett, — hosszú időkön át hatályban volt, de még mai napig is a király személyének megsértése azon esetek közé soroztatik. E törvényjavaslat kiveszi ez esetet, s ma már meg lévén különböztetve a király személyében ugyan, de az állam ellen intézett merénylet, kizárólag a király személyének megbántásától, ezen megkülönböztetést a törvényjavaslat meghonosítja. 7