Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

50 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. Azt hiszem, bebizonyítottam azt, hogy a kísérlet bevétele a felségsértés tényálladékába historiailag és a dolog természete szerint is a monarchia eszméje, és az államélet szükségei folytán indokolt; azt hiszem, bebizonyítottam, hogy a király testi épségének megsértését a felségsértés esetei közé felvenni okvetlenül szükséges, és hogy azt a második fejezetbe sorozni az elvek violatíója nélkül lehetetlen. A harmadik kérdés marad még hátra, az t. i., mely szerint az én t. barátom Virava különbséget akar tétetni a közt, a ki a királyt meggyilkolja és a közt, a ki a királyt szándékosan megöli. Az én t. barátom hivatkozik a német büntetötörvénykönyvre. melynek 80. §-a a „Mord" és a „Versuch des Mordes"-röl beszél, de nem emliti meg a „Todtschlagu-ot vagy a „Versuch des Todtschlages"-t. T. ház, nem akarom becses figyelmét fárasztani, (Halljuk!) kezemnél van, felolvashatnám, hogy a legjelesebb német írók, így Berner, Schütze, a király élete elleni támadásnak mindkét esetét „Mord"-nak tekintik, s a dolog értelme is az, hogy midőn szándékosan ölési merénylet intéztetik a császár vagy az ország feje, Landesfürst ellen, ha ez mindjárt nem lett légyen végrehajtva „mit Überlegung" vagy praemeditálva, de már azon tény, hogy szándékosan az uralkodó élete ellen intéztetik a merénylet, indokolja azt, hogy nem Todtschlag-gá, hanem kivétel nélkül Mord-dá, tehát gyilkossággá minősíttessék az eset. Ezen egy tekintetben nem áll a törvény megkülönböztetése a Mord és a Todtschlag közt. Idézhetném a legújabb osztrák javaslatot, mely a király élete és személye ellen intézett minden támadást a felségsértés közé vesz fel; idézhetném a belga törvénvt, mely szintén „contre la vie et la personne", tehát a személy ellen intézett minden támadást vette fel: idézhetném az olasz javaslatot; de nem fárasztom a t. ház türelmét, ha méltóztatnak megnyugodni abban, hogy kinyilatkoztatom, hogy Európa minden büntetőtörvénye és büntetötörvényjavaslata a király élete elleni merényletet kivétel nélkül és feltétlenül a felségsértés esetei közé sorozza, akár tegyenek e törvények egyébként különbséget a gyilkosság és az emberölés közt a különös részben, akár nem. Ezzel azt hiszem t. ház, hogy az ellenvetések harmadikát is erömhöz képest megerötlenitenem sikerült. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a módosítás mellőzésével a törvényjavaslat szövegét elfogadni. (Helyeslés.) Molnár Antal t. barátom módositványát elfogadom és ahhoz a magam részéről hozzájárulok. (Elénk helyeslés.) Elnök: Szavazás előtt fel fognak olvastatni a módositványok. Gulner Gyula jegyző (olvassa Virava József és Molnár Antal képviselők módositványát). Elnök: Azt hiszem, t. ház, hogy Molnár Antal képviselő urnák módositványát, mint tisztán styláris módositványt, a mennyiben az „azt" szó helyett „öt" kiván tétetni, elfogadni méltóztatik. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat 126. §-át az igazságügyi bizottság szövegezése szerint Molnár Antal képviselő ur módositásával elfogadni? Azok, a kik a 126. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint Molnár Antal képviselő ur módositásával elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A 126. §. az igazságügyi bizottság szövegezése szerint Molnár Antal képviselő ur módositványával elfogadtatott s igy Virava József képviselő ur módositványa mellőztetik. 127. §. A felségsértés bűntettét képezi azon cselekmény is, mely közvetlenül arra van irányozva, hogy : 1) a trónöröklés törvényes rendje erőszakkal megváltoztassák; 2) a magyar állam alkotmánya, vagy a magyar államot képezd országok közt fennálló államközösség — vagy a magyar állam és az osztrákmagyar monarchia másik állama közt fennálló kapcsolat erőszakkal megváltoztassék ;