Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. I. Fejezet. A felségsértés. — 126. 45 [5] A képviselőház tárgyalása (126. §.) 1877. nov. 28. ülés. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 126. §-t.) Virava József: T. ház! A felségsértésröl szóló 120. §. helyett ajánlom a következő szerkezetet elfogadás végett: A felségsértés bűntettét követi el: 1. A ki a királyt meggyilkolja, vagy őt testi vagy szellemi épségének megsértése által az uralkodásra szándékosan képtelenné teszi; 2. a ki ezen cselekvények valamelyikének véghezvitelét közvetlenül megkísérli; 3. a ki a királyt megöli; 4. a ki a királyt személyes szabadságától megfosztja, az ellenségnek kiadja, vagy öt az uralkodásnak gyakorlatában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza; 5. a ki az utóbbi két pontban meghatározott valamelyik cselekmény véghezvitelét közvetlenül megkísérli: a felségsértés a jelen szakasz 1. pontja értelmében halállal, 2., 3. és 4. pontja esetében életfogytig tartó fegyházzal, 5. pontja esetében végre 10—15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Es most meg fogja kegyesen engedni a tisztelt ház, módositványom indokainak rövid előadását. Senki sincs nálamnál jobban áthatva azon nehézségek teljes ismérvétől és öntudatától, melyekbe kerül valamely tételes törvény csakis helyes átfordítása, annál inkább annak a szerkesztése, és midőn bátor vagyok kijelenteni, hogy a tisztelt háznak egy tagja sincs, a ki a tárgyalás alatti valóban kitűnő törvényjavaslatnak mielőbbi törvénynyé emelkedését nálamnál jobban kívánná, s én mindamellett is a törvényjavaslat egyik legkiválóbb szakaszának lényeges módosítását hozom javaslatba: teszem azt kirárólag képviselői kötelezettségből azon egyéni komoly meggyőződés mellett, hogy módosításom, véleményem szerint valamint ugy egészben, de egyes részeiben mindenesetre, a törvényjavaslat előnyét idézi elő. A törvényjavaslat valamint az egész fejezetben, ugy különösen a kérdés alatti szakasznál, a felségsértés bűntényének már megkisértésében is a bevégzett bűntény tényálladékát állapítja meg, és egész helyesen hivatkozik a javaslat nagyérdemű szerkesztője az indokolásban, hogy a most jelzett elv alkalmazása a felségsértés bűntényének megállapításával az egész világon egykorú s ezúttal is fennáll. És ez igen természetes, igazolja ezt a következő példa: A törvényjavaslat 126. §-ának 1. alatti pontja a felségsértés bűntényének egyik nemét, a törvényes trónöröklés rendjének erőszakos megváltoztatásában állapítja meg. A bűntény megkísérlése megindul, pártok keletkeznek, a megkísértő párt gyengébb volt, csatát vesztett, feláldozott ezrekre menő életet, feldúlta az államot, nyomort és szegénységet hozott az állam polgáraira; de czélját el nem érte. Már hogy cselekvése csakis bünténykisérlet maradjon, azt mondani nem lehet: mert általa a felségsértés tényálladéka, a társadalom legdrágább és legnagyobb javainak megsértése tettleg el lett követve. Az ó-kor némely kevés államainak egyes korszakát kivéve, monarchikus államokban az államfelség összes tényezői a mult század lejártáig a király személyében, a király személyével azonosított absolut hatalomban voltak lefektetve. Nem fog tehát megütközni senki sem, ha a lefolyt századok jogászai, ha a lefolyt századok törvényhozása a király személyének meggyilkolási kísérletében is megállapították a felségsértési véghezvitt bűntettnek tényálladékát. Noha egyénileg az alkotmányos monarchia rendszerének buzgó pártolója vagyok s épen azért a fejedelem személyének sirthetlenségét kiválólag biztosítani magam is kivá-