Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

III. A btkv. tárgyalása részleteiben. [3.] A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalásai (mj. 125. §.) Komjáthy Béla a kísérletre vonatkozó kifejezést igen tágnak tartja, s különbséget kivan tétetni a kísérlet megkezdése és teljes bevégzése között, tekintettel a kísérletnek a 127-ik §-ban meghatározott büntetésére. A §. utolsó pontját meg kívánja toldani e szavakkal: „vagy arra nézve merényletet követ el". — Pauler Tivadar előadó nem helyeselné, hogy a kísérlet oly distinctiói, melyek az általános részben mellőztettek, e bűntettnél felvétessenek. Azt, hogy a kísérlet mily szándékkal követtetett el, csak a bíró határozhatja meg. A §. elfogadását ajánlja. — Teleszky István is igen súlyosnak tartja a kísérletre vonatkozó intézkedést a §. 2-ik és 3-ik pontjára nézve, s azon elvet, hogy a kísérlet a bevégzett büntettél egyenlően bűntettessék, csak az első pontra nézve fogadja el, a §. ily értelmű szövegezését hozván javaslatba. — Csemegi Károly államtitkár megjegyzi Horánszky kérdésére, hogy a kísérlet fogalma alatt az előkészületi cselekvények nem értetnek: egy későbbi §. a szóban forgó bűntettnél azok büntetéséről is intézkedik. — Szilágyi Dezső a 3-ik pontban a „személyes szabadságában akadályozást" felcserélni kívánja a „személyes szabadságtól való m e g f o s z t á s"-sal s a pontból az „erőszak" szót kihagyatni véli, miután a cselekvény másként, mint physicai vagy psychicai erőszak által el sem követhető. — Csemegi Károly államtitkár attól tart, hogy az indítvány első része kétértelműséghez fog vezetni, s a „megfosztás" „végleges megfosztás"-nak fog értetni. Az „erőszak" kihagyása helyett hajlandóbb volna elfogadni azt, hogy „erőszakkal vagy fenyegetéssel". Komjáthy indítványához nem járulhat, mert egy tisztán megállapított fogalmat helytelen volna egy határozatlannal felcserélni; még kevésbbé fogadhatná el Teleszky indítványát, mert ha a kísérlet büntetésénél e veszélyes jellegű bűntettnél a minimum alá ís lehetne szállni, az előkészületi cselekményeknek alig maradna fenn büntetése. — Teleszky István az esetben, ha indítványa mellőztetik is, a §. 2-dik és 3-ik pontjára nézve a kísérletre enyhébb büntetést fog indítványozni a bevégzett bűntett büntetésénél. — Szilágyi Dezső is azon nézetben van, hogy a büntetéseknél a 127-dik §. fokozatai állapíttassanak meg. — Chorin Ferencz sem hajlandó elállani a §. azon rendelkezésétől, hogy a felségsértésnél a kísérlet is a bűntény tényálladékát képezze, de a büntetéseknél enyhébb fokozatokat tart felállitandóknak. — Bokros Elek elfogadja a §. alapelveit, a 3-dik pontot Szilágyi indítványa szerint óhajtván módositni. A §. elfogadtatik, 3-dik pontja Szilágyi Dezső indítványa szerint ekként szövegeztetvén : „Ki a királyt az ellenség hatalmába adja, vagy az uralkodásnak gyakorlatában akadályozza, vagy személyes szabadságától erőszakkal vagy fenyegetéssel megfosztja." [4.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése (mj. 125. §. — tsz. 126. §.) Az 1. pontba a király meggyilkolásának és megölésének kísérlete is felvétetett, minthogy ugyanazon büntetéssel mint a véghezvitt bűntett lévén büntetendő, e változás által a felségsértés büntetését meghatározó 128. §. szövegezése egyszerüsittetik. A 3. pont minthogy a király szabadságától nemcsak physikai, hanem psychikai erőszak által is megfosztható, következőkép szövegeztetett: „A ki a királyt az ellenség hatalmába adja, vagy az uralkodásnak gyakorlatában akadályozza, vagy személyes szabadságától erőszakkal vagy fenyegetéssel megfosztja."