Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XIX. Fejezet. A párviadaL — 299. §. Mert ha nem szabad nekik oly felte'teleket megállapítani, melyek a szabályokkal ellenkeznek, akkor szabályellenes a párbaj akkor is, ha a segédek által megállapított szabályok megsértése nem történik. Ha pedig ellenkezőleg áll a dolog, ha minden párbaj szabályozása azon feltételek közt történik, melyeket a segédek állapítanak meg, akkor Beöthy Algernon képviselő ur módositványát el lehet fogadni. De ellenkező esetben veszélyes volna. Tán lehetne azt is elfogadni, amit a német törvény mond kimerítően mindkét esetre : vaz, a ki a segédek által megállapított, vagy gyakorlatban levő szabályokat megszegi." En azt hiszem, hogy ebben benn van mind az, amit a törvényjavaslat mond, hogy tudniillik „a ki a párviadal szabályait megszegte," s benne van a módositvány értelmében az is, „a ki a segédek által megállapított, vagy gyakorlatban levő szabályokat és feltételeket mellőzi." Zay Adolf: T. ház! (Felkiáltások: Eláll! Eláll! Elnök csenget.) Ha nem méltóztatnak meghallgatni, ismételnem kell, s annál hosszabb időbe kerül. (Eláll! Eláll: Halljuk!) Megvallom minekelőtte az államtitkár ur felszólalt, Beöthy Algernon képviselő urnák módositványát talán fölöslegesnek véltem, mert a törvény nem mond egyebet, mint a mit ö is akar. En legalább ugy fogtam fel a szöveget, hogy a törvényjavaslat nem indul ki azon nézetből, hogy van concret codex a párviadal szabályaira nézve, hanem azon nézetből indul ki, hogy a párbaj szabályai minden egyes esetben in concreto a segédek által állapittatnak meg. így fogtam fel én a dolgot, és igy van az az életben is. Addig, mig nem lesz egy bizonyos auctoritás által fixirozott szabály, addig mindig in concreto azon szabályok lesznek érvényesek, melyeket a segédek a meghonosult usance keretében állapítanak meg. Ha ezen értelme lenne és pedig lehetne, mert csak igy volna értelme: elfogadnám a §-t; de most, midőn hallom, hogy a házban a legilletékesebb részről másképen interpretálják a törvényt, kénytelen vagyok elfogadni Beöthy Algernon képviselő ur módositványát, mely minden félreértést kizár. De ezen kívül nekem is van módositványom, és pedig ezen §. utolsó bekezdésére vonatkozólag. Itt oly dispositiót találok, melyről nem tudom, hogy kerülhette el az igazságügyi bizottság figyelmét. Az utolsó bekezdés azt mondja: a jelen §-ban meghatározott esetekben a segédek mint bűnrészesek büntetendők. Mit tehetnek a szerencsétlen bűnsegédek arról, ha a párviadal szabályai mások által megszegetnek. Ok nem mindig vannak azon helyzetben, hogy gátat vessenek a szabályok megszegésének. De ha az ö közreműködésének nem sikerűi azt elhárítani, hogy a párviadal szabályai megszegessenek: hogyan lehet ezen embereket bűnsegédeknek mondani? Es még egyet akarok felemlíteni. Nem csak egy párbajsegéd van itt, hanem kettő. Annak segédje, a ki a maga részéről a párviadal szabályait nem szegi meg, nézetem szerint nem büntethető: mert hiszen sem ö, sem az ö fele nem sértette meg a szabályokat, hanem megsértette a másik fél. Hogy az egyik félnek, annak a ki nem sértette meg a párbajszabályokat, a párbajsegéde csak azért, mert ennek a párbajsegéde, legyen és lehessen bűnsegéde az ellenfélnek: ez már fogalomzavar, és oly furcsa constructió, hogy egyáltalában nem fogadhatom el. Nem látom át, hogyan lehet büntethető annak a segédje, a ki nem követte el a §-ban foglalt büntettet. Részemről kérném az egész bekezdés törlését, s van szerencsém ez iránti módositványomat beadni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Zay Adolf módositványát): A 299. §. utolsó bekezdése törlendő. Tomcsányi László: T. ház! Fölvilágositásul, illetőleg válaszul azon kérdésre nézve, melyet az államtitkár ur intézett hozzánk, bátor vagyok válaszolni, hogy az egyes párbajesetekben az egyes vívók segédei által kölcsönösen megállapított feltételek az illető esetre nézve szabályul tekintetnek, s azt hiszem, az államtitkár urnák sem lehetne aggodalma arra nézve, ha Beöthy t. képviselőtársam módositványa elfogadtatnék. Különben leginkább oda irányul t. barátom módositványa, hogy ezen szó : „szabályok" kihagyassék, mert a codex által bűnténynek jelzett cselekmény szabályainak meg nem tartásáért büntetni valakit codificationalis szempontból nem helyes. S e szempontból is a „feltételek" szó helyesebb. A mi a második bekezdést illeti, erre nekem is van észrevételem, és leszek bátor ez iránt módositványt beadni, mivel az imént Gulner t. képviselő ur módositványa nem fogadtatott el. Az első bekezdés jelzi a büntetést, mely kiszabatik a vivó félre azon esetben, ha a megállapított feltételeket nem tartja meg. Köztudomású, hogy vannak esetek, melyekben a segéd nem tehet arról, hogy a feltételek nem tartattak meg. 67