Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

llí. Á btkv. tárgyalása fészleteíbefi. En nem kívánom, hogy a segéd bünrészessége ne tartassék fenn, de viszont nem tartom az igazsággal megegyezőnek, hogy mikor a feltételek megszegése más által önkényt követtetett el, a segéd büntettessék. Nem hiszem, hogy ez legyen e törvényjavaslat intentiója, hogy a segédet sújtani akarná az által, hogy miután elvállalta a segédi állást, morális kötelességet vegyen magára azért, amit a vivó követ el. Kívánom ennek folytán, hogy elfogadtassák a következő módositvány: ezen szó után „segédek", tétessék „a mennyiben a megállapított feltételek megsértésének okozói, mint bűnrészesek büntetendők." Beöthy Algernon jegyző (olvassa Tomcsányi László módositványát). Teleszky István: T. képviselőház! Ezen szakaszban először a párbaj szabályairól, másodszor a segédekről mint bűnrészesekről szóló intézkedés már több részről aggályokra szolgáltatott alkalmat, felszólalásoknak és módositványoknak képezte tárgyát. A mi a párviadal szabályainak a segédek által megállapított feltételekkel való helyettesítését tárgyazó módositványt illeti, erre vonatkozólag bátor vagyok megjegyezni azt, hogy akár a szöveg fogadtatnék el, akár a módositvány: mindenesetre szükségesnek tartanám még azt is hozzátétetni, hogy „szándékosan" megszegi, t. i., vagy a feltételeket, vagy a megállapított párbajszabályokat, — mint ezt épen azon törvény, melyet a t. államtitkár ur felolvasni méltóztatott, nagyon helyesen kiemeli. Ez az egyik előleges megjegyzésem. A másikra, a segédeknek mint bűnrészeseknek büntetésére vonatkozólag, bár nem mehetek odáig, a meddig Zay képviselőtársam ment, — mert ö nézetem szerint e törvényt nagyon legulejusan magyarázza — és azt hiszem, hogy ha így maradna is a szöveg, az életben semmiesetre sem fogna bekövetkezni az alkalmazásnál a legulejus magyarázat, hogy azon segéd, a ki a párbaj szabályait meg nem sértette, büntettessék. A felhozott aggályok azonban már maguk is eléggé bizonyítják azt, hogy ezen §-nak újabb szövegezése kívánatos; de én nekem van ezen két aggálynál még egy, sokkal nagyobb harmadik aggályom, a mely miatt indítványozom, hogy ezen §. újabb szövegezés végett az igazságügyi bizottsághoz utasittassék. És ez az, hogy a szakasz azt mondja, miszerint: „a párviadal következményei szerint a szándékos emberölésre, vagy a szándékos súlyos testi sértésre megállapított büntetéssel büntetendő azon párbajvivó, a ki a párviadal szabályait megszegte, s annak következtében ellenfelét megölte, vagy megsebesítette." Ez a szöveg megfelelő volt az eredeti ministeri tervezetben, a mely csak kétféle testi sértést ismert: súlyos testi sértés bűntettét, és testi sértés vétségét; hanem az igazságügyi bizottság, a mely a súlyos testi sértés következő fejezetét később tárgyalta, három fokot állapított meg, t. i. súlyos testi sértés bűntettét, a mely három évi börtönnel büntettetik, a súlyos testi sértés vétségét, a mely egy évi államfogházzal bűntettetik és könnyű testi sértést. Ha tehát most e szakasz igy fogadtatnék el, és később a súlyos testi sértésre vonatkozólag az igazságügyi bizottság szövegezése szerinti fejezet elfogadtatik: akkor azon anomália következik be, hogy jobban büntettetik az, a ki megtartja a párbajszabályokat, mint az, a ki meg nem tartja ; mert az a ki megtartja a párbajszabályokat: az két évig terjedhető államfogházzal bűntettetik; a ki pedig megszegi a párbaj-szabályokat: az a súlyos testi sértés vétségét követvén el, egy évig terjedő fogházzal büntettetik. Azt hiszem, hogy ez már magában véve is szükségessé teszi, hogy e §. addig meg ne állapíttassák, mig a testi sértések és azok büntetésének fokozatáról szóló fejezet eldöntve nem lesz, s azért indítványozom, hogy e §. ezen körülményre való tekintettel az igazságügyi bizottsághoz utasittassék vissza. Gulner Gyula jegyző (olvassa Teleszky indítványát). Simonyl Ernő: T. ház! A mi magát a 299. §-t illeti, én pártolom Teleszky képviselő ur indítványát, hogy az újabb szövegezés végett az igazságügyi bizottsághoz visszautasittassék. Én sem tartom helyesnek ezen §. szövegét több oknál fogva. Nem tartom helyesnek, hogy itt hivatkozás történik olyan szabályokra, melyek a törvény előtt ismeretlenek. Mert arra, hogy magamat a törvény korlátai között tarthassam, okvetlenül jogom van megkívánni, hogy a törvény nekem arra utasítást adjon. A mire a törvényben utasítás nincs: azt büntetendő cselekménynek sem tartom. Miután pedig a törvény ilyen szabályokról egyáltalában nem szól, nem tartom helyesnek, hogy az itt felemlittessék. De ha már felemlittetik: ilyen általánosságban, mint az van, az nem elegendő. Hiszen, ha valaki a szabályokat megsérti, az egyenes orgyilkosságot követhet el, az hátulról lelöheti ellenfelét, mielőtt kiállanának, kicserélheti a pisztolyt egy olyannal, a mit jól ismer, s mivel