Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

42 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. Ministeri indokok [I]. — Ministeri értekezlet [2]. — A kiüb. tárgyalása [3]. — A kiüb. jelentése [4]. — A képviselőház tárgyalása. Virava József képviselő módositványa. A 126. §. helyett a következő szöveg tétessék: 126. §. A felségsértés bűntettét követi el: 1) a ki a királyt meggyilkolja vagy öt testi vagy szellemi épségének megsértése által az uralkodásra szándékosan képtelenné teszi; 2) A ki ezen cselekmények valamelyikének véghezvitelét közvetlenül megkísérli; 3) a ki a királyt megöli ; 4) a ki a királyt személyes szabadságától megfosztja, az ellenségnek kiadja, vagy öt az uralkodásnak gyakorlatában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza ; 5) a ki az utóbbi két pontban meghatározott valamelyik cselekmény véghezvitelét közvetlenül megkisérli. A felségsértés a jelen szakasz 1) pontja esetében halállal, 2—4) pontjai esetében életfogytig tartó fegyházzal, 5) pontja esetében végre 10—15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Molnár Antal képviselő módositványa. A §. második pontja helyett tétessék : „2. A ki a király testi épségét megsérti vagy öt az uralkodásra képtelenné teszi". — A képviselőház a szakaszt Molnár Antal képviselő módositványával, egyebekben az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadja és e szerint D r. Virava József képviselő módosítását mellőzi. [5]. [i.] Ministeri indokok a mj. 125. %-hoz (tsz. 126. §.) Meggyilkolja vagy szándékosan megöli." A törvényjavaslat megkülönböztetvén a premeditált emberölést (26G.) a szándékos, de nem premeditált emberöléstől (267. §.): a felségsértés első esetét mindkét bűntettre ki kellé terjesztenie. Habár erkölcsi szempontból külön gradualis alá esik a premeditált, és a nem premeditált de szándékos emberölés: e különbség a háttérbe szorul szemközt azon gonoszsággal, a mely a király élete elleni merényletben nyilvánul. „a ki a király testi épségét megsérti." Ez megfelel a 290. §-ban körülirt cselekményeknek. A testi épség megsértetik a súlyos, mint a nem súlyos testi sértés által. Az eredmény minősége: a felségsértésre nézve nem tesz különbséget. A realinjuria a 290. §. szerint sem képez testi sértést: ezen eset tehát, a 125. §. 2. pontjának fogalmazása által ki van zárva a felségsértés esetei közül és külön büntettet képez. Más kérdés azonban az: hogy a bántalmazás, a melyről a másod i k f e j e z e t 137. §-a szól: a testi épség megsértésének kísérletét képezi-e? A megoldás a dolus minőségében találtatik; ha ez a testi sértésre volt irányozva: ez esetben a bántalmazás nem a 137. §. szerint, hanem a 125. §. 4. pontjának rendelkezésénél fogva mint felségsértés kísérlete, a 127. §. rendelkezése szerint fog büntettetni. „vagy az uralkodásra képtelenné teszi." Ezen eset tulajdonképen benfoglaltatik vagy a testi épség megsértésében, vagy a 125. §. 3. pontjában. A testi sértés, mint „violatio corporis et erimen laesae sanitatis* a 290. §. világos kitétele szerint magában foglalja azon esetet is, ha valaki vagy bizonyos szerek beadása által vagy másképen, de mindenesetre