Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

484 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. Mi ezen eszmét fogadtuk el, s a 266. §. azon kitétele : „A ki embert előre megfontolt szándékból megöl" kifejezi, hogy az előre megfontolás nem csupán a tett elhatározására követeltetik, hanem szükséges, hogy a véghezvitelnél is létezzék a megfontolás. 8. De minthogy az előre megfontolás képezi a gyilkosság kiváló, sőt egyedüli megkülönböztető ismérvét, s minthogy azon körülmén)'' is, vájjon a tényezőnek léte a véghezvitel megkezdése vagy egész tartama alatt szükséges-e vitássá válhatnék: kérdés támadhat, hogy miért nem íratott körül tüzetesen és kimerítően a megfontolásnak fogalma a törvényjavaslatban? Ezen ellenvetés bizonyára több részről fog emeltetni s jogosultságát alig lehet eltagadni. Ezt előre is láttuk a javaslat megállapításánál, s annak ellenére is mellőztük a körülírást. Tudvalevőleg a franczia code 297. ezikke megmondja, hogy mit ért a prémeditation alatt. „La prémeditation consiste dans le dessein formé avant l'action d'attenter á la personne d'un individu determiné, ou de celui qui sera trouvé ou rencontré. Közelebbről taglalva e meghatározást, azon meggyőződésre jutunk, hogy ez tulajdonképen nem azt mondja meg, hogy miben áll, hanem inkább, hogy miben nem áll a praemeditatio. A véghezvitel előtt képzett szándék: ez semmi egyéb, mint az egyszerű szándék, a dolus. Ha tehát a törvény más fogalmat akar összekötni a praemeditatióval, akkor ennek más, a dolustól különböző constitutiv tényezőt is kell adnia. Két szó, melynek eszméje és tartalma ugyanaz: csakis synonimák lehetnek. „Q_uod sunt aequalia uni tertio, sunt aequalia inter se." A 297. czikkben körülirt fogalom, teljesen azonos a dolus praecedens fogalmával; ha tehát az, a mi e czikkben foglaltatik, megfelel egyszersmind a praemeditatio forgalmának: ez esetben a dolus praecedens és praemeditatio közt nincs különbség. Ámde különbségnek kell lennie; sőt e különbségnek oly nagynak és nyomatékosnak kell lennie, hogy a halálbüntetés és a 15 évig terjedhető fegyház közti különbséget, mennyire lehetséges, s a halálbüntetés viszonyítása megengedi, igazolja. Körülírja a praemeditatiót, még pedig szorul szóra egyezőleg a franczia code 297. szakaszával, az 1859-ik évi olasz büntetötörvénykönyv ; ellenben a belga büntetötörvénykönyv, a francziának e javitott kiadása, mellőzi a meghatározást; a német büntetötörvénykönyv mit sem szól a közelebbi körülírásra nézve. A toscanai büntetötörvénykönyv, melynek sok tekintetben kiváló előnyei átalánosan elismervék : hallgat ezen kérdésről. A zürichi büntetötörvénykönyv szintén mellőzi a kérdést. — A genfi-ben sincs erre vonatkozó körülírás. — Ellenben körülírják a praemeditatiót atessini büntetötörvénykönyv és az olasz javaslatok. Fentebb (4. alatt) emiitettük, hogy a tessini büntetőtörvénykönyvre — a praemeditatio kérdésében vissza fogunk térni; ezennel reproducáljuk annak 290. czikkét. mely a kérdéses fogalom körülírását tárgyazza. „Vi é premeditazione nell' omicidio allorché, prima deli' azione, il reo ha formato e freddamente maturato il disegno di uccidere, benche la persona da uccisi fosse indeterminata, o l'azzione avesse a dipendere da qualche circonstanza o condizione." Sajátságos képet nyújtanak az olasz javaslatok. Négy törvényjavaslat fekszik előttünk, s mindegyiknek idevonatkozó megállapítása különbözik egymástól; a négy közül idézzük az utolsónak, annak t. i., melyet VfGLlANl igazságügyminister a senatus elé terjesztett, e kérdést illető 3H5. czikkét: „L'omicidio é premeditato, quando il colpevole ha fermato prima dell'azione il disegno di uccidere, benche etc. etc." Ha az előbbi formulázásokat lerontották az azok után következők: ez utóbbit megingatja CARRARA nagy tudományának erejével és eriticája élével. Nem csupán a „freddamente maturato" elemnek kihagyása: hanem egyátalán a praemeditátio lényének s kettős föltételének figyelmen kívül hagyása az — a mit a kiemelt czikk ellen felhoz. CARRARA kimutatja, hogy ezen czikk mellett, praemeditaltnak lesz kénytelen venni az esküdt azon emberölést is, melynek elkövetése előtt — a tettes zsebéből vette ki kését; mert hisz ez is „prima deli' azione történik." CARRARA a tessini törvénykönyv szövegét hozza javaslatba, melyet jobbnak, kimerítőbbnek állit. De kifejezi a nagyhírű tudós egyúttal azt is, hogy helyes azon rendszer is, mely mint a toscanai büntetötörvénykönyv, e kérdésben minden körülírást mellőz.