Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

462 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. De valóban ocsmány látvány is az, midőn az ügyvédek alacson)^ gladiátorok gyanánt a porba vonszolják egymást; midőn sárral dobálják önmagukat s kölcsönösen a képviselt feleket, ugy hogy azok, akik az ő kíséretükben lépik át a törvénykezés küszöbét, győzve, vagy legyőzetve, de minden esetben csak bemocskoltan hagyhatják el az igazság csarnokát. Ezt nem czélozza a törvényjavaslat, s midőn egyrészről körvonalozza a határt, a melyen belül a védelem szabadsága bizonyos concessiót szükségesnek tesz, másrészről ezen körben is minden jogtalan sértést és rágalmazást, a mennyiben azt ügyvéd vagy közjegyző követi el, a fegyelmi bíróság elé utal; ezenfelül pedig a bíróság és hatóság törlési jogát is fenhagyja. A fegyelmi bíróság feladata lesz határozni a fölött: vájjon használt-e az ügyvéd sértő, másnak becsületébe vágó kitételeket? vájjon szükséges volt-e ily szavakkal apostrophálni az ellenfelet? vájjon öszhangzásban vannak-e a használt kitételek, a tényekből vont következtetések az ügyvédi hivatás méltóságával, az ügyvédtől követelt magasabb műveltség, nemesebb gondolkozás, és az emelkedett szellem föltételeivel? Ha nem: az ügyvédi testület kötelessége lesz büntetni az állását lealacsonyító egyént, s megtisztítani a kart a testület hírnevét és tekintélyét veszélyeztető féktelenektől. Nem hisszük, hogy a testület vonakodó lenne e hivatása betöltésében; nem hisszük, hogy conniventiába helyezze magát arakonczátlanokkal, a rágalmazókkal; de annyit tudni vélünk, hogy az esetben, ha a törvényhozás reményében, bizalmában csalatkoznék, találni fog utakat és módokat, hogy a társadalom érdekét más eszközökkel és biztosan megoltalmazza. „Az ügyfelekre vonatkozólag" ez nem foglalja magában a bíróság vagy a tanuk, vagy a szakértők, s a perben nem álló személyek rágalmazását vagy megsértését; a kivétel tehát erre nem terjed ki. Az ezek elleni sértésekre nézve, az átalános büntető felelősség tartatott fenn. [2] Ministeri értekezlet. Sárkány József elnök az „elnyomni" szót nem tartja kielégítőnek, és ajánlja helyette ezen szót: „megsemmisíteni". Csemegi Károly államtitkár megjegyzi, hogy a német büntetőtörvénykönyv is ezen szót használja : „unterdrűcken", még pedig azért, mivel ez tágabb értelmű, mint a megsemmisítés. Az értekezlet azon véleményét fejezi ki, hogy az „elnyomni" szó más kifejezéssel felcserélendő. [3.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. „A bíróság vagy közigazgatási hatóság előtt folyamatban levő ügyben az ügyfelekre vonatkozólag" stb. szavak következőkép módosíttattak: „A hatóság előtt folyamatban lévő ügyben ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag" stb. A hatóság szó alkalmazását a 164. §-nál előadottak igazolják; e szavak: „ezen ügyre" azért iktattattak be, hogy minden kétség mellőztessék, miszerint az emiitett ténynek vagy kifejezésnek nem az ügyfelekre akármely tekintetben, hanem csak a kérdésben lévő ügyre nézve kell vonatkoznia. A második bekezdésben világosan fel lett említve a közjegyző és ügyvéd elleni fegyelmi eljárás és általában ki lett mondva, hogy az ügyiratokban vagy