Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XVII. Fejezet. A rágalmazás és a becsületsértés. — 266—267. §§. 463 tárgyalásoknál használt sértő kifejezések megtorlása iránt, más törvényekben, például a polgári perrendtartásban foglalt intézkedések hatályukat nem vesztik, nehogy az iránt kétség támadhasson. •207. §. Ha az állított tény miatt büntető vagy fegyelmi eljárás indíttatott meg, mielőtt még a rágalmazás vagy becsületsértés tárgyában a bíróság jogérvényes Ítéletet hozott: ez utóbbi iránti eljárás mindaddig felfüggesztendő, mig az annak alapját képező tény miatt folyamatba tett büntető vagy fegyelmi eljárás be nem fejeztetett. Mj. 256. §. - Kiüb. 267. §. Kiiib. 267. §. Ha az állított tény miatt büntető vagy fegyelmi eljárás indíttatott meg, mielőtt még a rágalmazás vagv becsületsértés tárgyában a bíróság j o g é rvényes ítéletet hozott: ez utóbbi iránti eljárás mindaddig felfüggesztendő, mig az annak alapját képező tény miatt folyamatba tett büntető vagy fegyelmi eljárás be nem fejeztetett. A kiüb. módosításaival átment a törvény szövegébe. Ministeri indokok. A szakasz szükséges vagy legalább is igen czélszerü az ellenkező bírói megállapítások megakadályozása végett. De ez kiegészítése egyszersmind a 251. §. 2. pontjának, a melylyel összefüggésben a két rendelkezés értelme az, hogy a mennyiben a rágalom vagv becsületsértés miatt megindított eljárás tartama alatt bűnvádi eljárás indíttatott meg azon czélból, hogy kiderittessék, vájjon az, a ki az állítólagos rágalom tárgyát képező cselekmény elkövetésével terheltetett, e cselekményt elkövette-e vagy nem ? a rágalmazás illetőleg a becsületsértés kérdésében mindaddig ne hozassék határozat, mig az alapkérdésben a bűnösség vagy bűntelenség iránt az illetékes bíróság jogérvényesen nem határozott. Súly fektetendő arra, hogy az itt érintett felfüggesztő hatály a rágalom, illetőleg becsületsértés tárgyát képező cselekmény iránti bűnvádi eljárás folyamatba tétele következtében, és a folyamatbatétel tényével, azonnal beáll, s hogy ennek végérvényes befejeztével szűnik meg. Ha tehát nem tétetik folyamatba a bűnvádi eljárás, mert a hatóság a vádat előre is teljesen alaptalannak látja; vagy mert az eljárás megindítása a sértett fél indítványától függ, s ez nem tett indítványt, vagy indítványát visszavonta: ez esetekre a 256. §. nem vonatkozik; sőt a mennyiben a cselekmény közhatóságilag hivatalból üldözendő cselekményt képez: joga van annak, a ki rágalmazás vagv becsületsértés miatt vonatott felelősségre, a rágalmazás vagv sértés megítélése végett folyamatban levő eljárás alatt bebizonyítani, hogy az, a kit ő terhelt, a terhelő cselekményt csakugyan elkövette. Ez utóbbi esetben tulajdonképen a rágalmazási perben hozatik határozat egy másik büntetendő cselekmény véghezvitele, s ki általi véghezvitele iránt; sőt az exceptio veritatis természete szerint az állítólag rágalmazott: vádló és vádlott is egyszersmind. I. és II. mj. §. Ha az állított tény miatt bűnvádi eljárás indíttatott meg, mielőtt még a rágalmazás vagy becsületsértés tárgyában a bíróság végérvényes ítéletet hozott volna: ezen utóbbi iránti eljárás, az annak alapját képező tény miatt folyamatban levő bűnvádi eljárás befejeztéig felfüggesztendő.