Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

458 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. hogy feljelentést adnak be a bírósághoz, és már más nap hirdetik a lapokban, hogy ezen és egyén ellen ezen és ezen bűntett miatt a bűnvádi eljárás megindittatott. Csemegi Károly államtitkár megjegyzi, hogy a bűnvádi eljárás akkor van valaki ellen folyamatban, ha ellene vádhatározat hozatott. Funták Sándor ügyvéd attól tart, hogy már a vizsgálatra, sőt az elönyomozásra nézve is azon vélemény fog uralkodni, hogy az eljárás folyamához tartozik. Szóló azonban még azt sem tartaná megengedhetőnek, hogy akkor, midőn valaki ellen a vádhatározat meghozatott, azt lehessen mondani róla, hogy ő azon bűnös cselekményt, mely miatt bíróság előtt fog állani, elkövette. Csemegi Károly államtitkár megjegyzi, ;hogy ha valaki ellen valamely cselekmény miatt vádhatározat emeltetett, és egy egyén, a ki ezt tudja, a dolgot valamely társaságban felemlíti: ezért öt büntetni nem lehet, Különben enyhíti az ezen pontban foglalt határozmányt az, hogy már a 252. §. 3. pontjában ki van mondva, hogy „nem bizonyítható be az állítás valódisága, ha az állított tényre nézve felmentő végérvényes bírói ítélet vagy megszüntetési határozat hozatott", továbbá a 4. pontban: „ha vádlott előzetesen nem igazolja, hogy állításának czélját jogon alapuló magánérdek vagy a közérdek előmozdítása képezte." A 251. §. 2. pontja változtatás nélkül elfogadtatott. [3] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. A 2. pontban „bűnvádi eljárás" helyett tétetett „büntető eljárás" a 217. §-nál kifejtett okokból. (350. 1.) Ezen §. egy ponttal, az 5-ikkel toldatott meg, mely szerint az állított tény vagy kifejezés valódiságának bebizonyítása meg van engedve, ha a vádlott igazolja, hogy állításának czélja a közérdek vagy jogos magánérdek megóvása vagy előmozdítása volt. A Minist. Indokok bőven és jelesen fejtegetik a bizonyítási jog korlátait. Helyesen mondják: „Irányeszméül el lehet fogadni Angliának egyik újabb törvényében az úgynevezett Lord Campbells Act ötödik fejezetében levő intézkedéseit, mely szerint a valónak bizonyitása csak ez esetben képezhet védelmet, hogy ha a terhelő vádak a közjó érdekében hozattak nyilvánosságra; azonban ezen határvonal igen szük, mert nem csak a közérdek jogosíthat fel valakit más ellen egy ennek kellemetlen igazság megmondására, hanem bármely jogos magánérdek is." (456. 1.) Ennek megfelelőleg a M. J. 252. §. elősorolván az eseteket, melyekben a valódiság bebizonyítása, még a sértett fél kívánatára sem engedhető meg, a 4-ik pontban e szabály aluli kivételkép említi a köz-vagy jogos magánérdek előmozdítását. A bizottság helyesebbnek és a kifejtett indokokkal megegyezőbbnek tartotta, ha ezen esetet azok során említi, melyekben a valódiság bizonyitása meg van engedve. [4] Ministeri indokok a mj. 254. § hoz. Ugyanazon okok, melyek a 251. és 252. §§-nál felhozattak, a becsületsértésre is egyaránt állanak. Az intézkedés azonossága tehát: az ok azonosságában találja indokát. [5.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése (mj. 254. §.)Kihagyatott; mert a három megelőzött §. (tsz. 263 — 265. §§.) mind a rágalmazás, mind a becsületsértés eseteire kiterjedvén, e §. fölöslegessé vált.