Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XV. Fejezet. Kettős házasság. — 251. §. 419 [2] Ministeri értekezlet (240. §.) Sárkány József elnök azon megjegyzést teszi: hogy kívánatos volna a lelkészre, — a ki tudva, hogy a megköttetni szándékolt házasság kettős házasság: a feleket összeadja, a hivatalvesztést is kimondani. Csemegi Károly államtitkár erre megjegyzi, hogy a hivatalvesztésnek a jelen törvényjavaslatban való kimondása a lelkészeket illetőleg, aligha lehetséges. A mennyiben ugyanis: ez alatt a „sacra"-kra való képtelenités is értetik: erre — a katholikusoknál, a polgári hatóság nincs jogosítva. De fel sem is tarthatná a rendelkezését. Ha ugyanis ily lelkész előtt köttetnék házasság: ennek felbontására, illetőleg semmisnek nyilvánítására, az államnak nincs hatalma : a polgári hatalom nem mondhatja, hogy a sacramentum, nem sacramentum. De ütköznék ez — a reformátusok autonómiájába is ; kik azt fognák mondani, hogy ők nem engedik lelkészökre rádictálni lelkészi jellegének elvesztését. Az állam azt mondhatja ki, és érdekei erre terjednek: hogy azon lelkész — a kit a polgári bíróság, bizonyos bűntettben bűnösnek ítélt: az ne bírjon képességgel azon polgári functiók teljesithetésére, melyek czélszerüségi okokból, a lelkészek által végeztetnek; vagyis, hogy az ily lelkész ne vezethessen anyakönyvet, ne adhasson ki hiteles kivonatot, ne lehessen a káptalan vagy convent irattárnoka, az egyházi bíróság jegyzője stb. Ez, eredményben oda vezet, hogy az illető, lelkészi hivatalától elmozdittatik. A czél tehát elérhető a nélkül, hogy a végett a felekezetekkel elvi harczot kellene előidézni. Bónis Sámuel tanácselnök megjegyzi, hogy ily esetben eddig is az iratok rendesen az illető egyházi hatósághoz tétettek át. Ezt kellene kifejezni a törvényben. Csemegi Károly államtitkár megjegyzi, hogy ezt fel lehet venni, de nem a büntetőtörvénykönyvbe, hanem a bűnvádi eljárásba. Perczel Béla igazságügyminister utal arra, hogy nem lehet feltenni valamely egyházihatóságról, hogy ilyen lelkészt hivatalában hagyna. A bigámia egyszersmind egyházi bűntett, és ennélfogva a püspök nem fogja az ily lelkészt hivatalában tűrni. A §, eredeti szerkezetében elfogadtatott. [3.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. E szavak: „A ki házassági kötelékben lévén", akként egészíttettek ki: „A ki érvényes házassági kötelékben lévén" stb. A ministeri indokok alaposan és bőven kimutatják azon vélemény helyességét, mely szerint a kettős házasság tényálladékához, az első házasság érvényessége szükséges, minthogy az ellenkező esetben hiányzik a bűntett tárgya. E §. indokaiban kifejezetten mondatik: „A ki házassági kötelékben lévén". Ez föltételezi az előbbi házasság létét, tehát valódi érvényes házasságot tételez fel." (1. fent 414—418. és 420. 1.) Azt tehát a bizottság minden kétely kizárása végett a törvény szövegében is világosan kifejezendönek tartotta. A következő §-nak azon nem házas személyre, ki tudva házas személylyel házasságot köt, vonatkozó intézkedése, a tárgyak belső összefüggésénél fogva ezen §-ba fel lett véve. „Az előbbi kötelékre vonatkozólag ravasz módon tévedésbe ejtette" szavak helyett tétetett: „Az előbbi kötelék fennállására nézve tévedésbe ejtette", mert e szövegezés határozottan kimondja, mire nézve kellett a tévedésbe ejtésnek történni és a „ravasz módon" szavak mellőzése, az azokból eredhető controversiáknak elejét veszi. 53*