Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

420 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. Ezen eset az elsőnél szigorúabban büntetendő, de a büntetési nem külömbségét a bizottság indokoltnak nem tartotta, és annál fogva 5 évig terjedhető fegyház helyett öt évig terjedhető börtönt hoz indítványba. [4]. A képviselőház tárgyalása (251. §.) (i877. decz. 3. ülés.) Tombop Iván jegyző (olvassa a 251. §-t.) Zay Adolf: T. ház! Az igazságügyi bizottság a ministeri szövegbe egyetlenegy oly szót illesztett be és ezzel egy nagy elvi kérdést döntött el, t. i. felvette az „érvényes" szót: érvényes házassági kötelék. Ez által eldöntötte azon kérdést, ha vajon a matrimonium putativum ellen lehet-e bigamiát elkövetni. T. ház! Ezen kérdés elkövetése attól függ, hogy vájjon miben keressük mi a bigamiának fogalmát és lényegét, Némelyek az első házassági köteléknek megszegésében, mások a másik házastárs megcsalásában és vannak, — és ezek közzé tartozik csekély személyem is, — a kik ezen két nézpontot figyelembe veendőnek ugyan, de mégis csak mellékesnek tartják és a bigamiának lényegét a monogámia intézményének megsértésében keresik. T. ház! Nézetem szerint az állam, mint erkölcsi társadalmi rend csakis a családon alapulhat és a család — és itt bocsánatot kérek t. török barátainktól, — csakis a monogámia alapján állhat fenn helyesen és üdvösen. Ha egyszer elismerjük, hogy a család és vele a monogámia az állami erkölcsi-rendnek egyik alaposzlopa, hogy a nélkül nem állhat fenn az állami erkölcsi közrend: akkor, t- ház a bigamiában nem az első házasságnak megszegését, és a másik házastársnak megsértését látjuk, hanem egy fontos állami intézménynek a megszegését; hozzájárul ehhez mindenesetre az első házasság megszegése és a másik házastárson elkövetett bűntény. Ha igy áll a kérdés és ezt is álláspontnak foglaljuk el, akkor a matrimonium putativum esetében is meg van a bigámia, azaz: aki azt hiszi, hogy érvényes házaságban él, ámbár később kiderül, hogy ezen házasági kötelék nem volt érvényes és ha ezen hiszemben, hogy érvényes házasságban élt, mégis második házasságot létrehozni igyekezett, vagy létrehozott: szintén követ el bigamiát. A mi a dolus-t illeti, ezen bigamicus szintén a monogámia intézménye ellen akart véteni, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint pedig nem lenne bigámia. T. ház ! Ha egyszer elismeri és remélem, hogy el fogják ismerni, hogy a bigámia lényege egy társadalmi és erkölcsi intézménynek, a monogomiának megszegésében áll, akkor ki kell mondanunk, hogy a bigámia esete, mindig fenforog, ha meg van egy házassági kötelék, a mely a fennálló szabályok szerint meg van kötve és a közvélemény által házasságnak tekintetik. Ha ezen házasság ellen merénylet történik a kettős házasság által: kell, hogy az illető a bigámia bélyegével sujtassék. Ezen nézetnek és elvnek elismerése végett bátorkodom beadni módositványomat, mely azon szónak, amelyet az igazságügyi bizottság felvett, t. i. az első sorban ezen szónak „érvényes", — törlését hozza javaslatba. Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a módositványt. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a módositványt): A 251. §. első sorából törülendő ezen szó: „érvényes". Csemegi Károly államtitkár: T. ház! Az előttem szólott, miután részletesen foglalkozott azzal, a mit ugy hiszem, mindnyájan tudunk, hogy a házasság igen fontos intézmény, és hogy a család azon alapszik, a mire vonatkozólag tehát ugy hiszem részletes fejtegetésre szükség nem volt, azon tévedést követi el, hogy azt állítja, hogy az igazságügyi bizottság állapította volna meg azon tételt, hogy a házasságnak érvényesnek kell légyen lenni, hogy a bigámia létre jöjjön. Ezt, bocsánatot kérek, nem az igazságügyi bizottság állapította meg ; e körül az indokolásnak egy nagy része forog és az indokolásban különösen kiemeltetik és bebizo-