Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

410 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. a bűntett intentionalis tényezőjének, a dolusnak hiányában a kettős házasság bün­tette nem forog fenn. Ezen szempont alá esik azon gyakran, de tévesen felhozott példa is, mely az angol bíróságoknak a törvény betűihez való ragaszkodása bizonyítékául szokott felhasználtatni, s mely szerint az angol biró, a hármas házasság esetében büntetlennek ítélte volna a tettest, azon okból, mert az angol törvények csak a kettős házasság büntetéséről rendelkezvén, nincs oly angol törvény, mely a hármas házasságra büntetést állapitana meg. Az egész példa az eset félreértéséből származik, s RAUTER-nek, az egyébként igen jeles franczia jogtudósnak tévedése folytán ment át a közvéleménybe. Ma már fel van derítve a tévedés; mindazonáltal, mint ez rendesen történni szokott, a józan valóság csak ólom lassúsággal képes magának utat törni. Az eset, pikáns vegyitékétöl elválasztva, a következő: Egy angol, azon hitben, hogy házassága megszűnt, első nejének életében és igy a házasság tartama alatt második házasságra lépett. Időközben első neje meghalt, s a férj nemsokára azután elhagyva második nejét, harmadszor lépett házasságra. Az angol biró által eldöntendő kérdés, mindenekelőtt az volt: vájjon az első házasság megszűnése körüli állítólagos tévedés, valódi volt-e vagy sem ? Ez igenlöleg lévén megoldva, ebből a második házasságnak, mint az elsőnek fennállása alatt kötöttnek semmisége, önmagá­ból következett. De minthogy e második, a semmis házasság tartama alatt a férj első s valódi neje csakugyan meghalt: ez által a következő helyzet állott elő: Az első házasság megszűnt a valódi házastárs halála által; a második házasság pedig, mint a házastárs életében kötött, elejétől fogva nem volt érvényes. Ebből a legegyszerűbb s a leghelyesebb logikai következtetés utján származik azon eredmény, hogy a har­madik házasságnak, mint a tulajdonképeni, a valódi házastárs halála után kötöttnek érvényesnek kellé lennie. De következik ebből az is, hogy nem lévén bigámia, nem létezhetett trigamia sem. Az angol törvények s ezek alapján az angol judicatura, a kettős vagy több­szörös házasságra nézve sok tekintetben érdekes megállapításokat tartalmaznak. Első Jakab statútuma ugyanis kizárta a kettős házasság bűntettét, ha az egyik házastárs hét éven át külföldön tartózkodott, habár a második házatárs aman­nak életbenlétéről tudomással bírt. Ezt megszüntette VlCTORlA királynő uralkodásának 21-. és 25. évében (1861) hozott 95-ik törvény, mely a házastárs hét éven tul terjedő távollétének esetében, csak azon föltétel alatt zárja ki a bigamiát, ha a másodszor házasságra lépő nem tudja, hogy házastársa életben van-e vagy nincs? Tagadhatlan, hogy ezen záradék is sokkal messzebb megy, mint a mono­gamicus házasságot követő többi európai államokban uralkodó felfogás; de tekintve a Jakab király ideje alatt hozott törvényt, ennél mégis sokkal korlátozóbb. Sajátszerű tulajdonsága, a mai nap is hatályban lévő angol törvénynek, mely azt a szárazföldi ilynemű törvényektől megkülönbözteti, hogy arra nézve, hogy a polygamia büntette ki legyen zárva, ma is elég, ha a hét év lefolyása után, az elhagya­tott házastárs nem tudja, vájjon házastársa életben van-e vagy nincs. Nem kívántatik tehát positiv adat, mely a házasságnak halál általi megszűnését bizonyítsa, vagy való­színűvé tegye; elég ha az ellenkezőre nincs bizonyíték.

Next

/
Thumbnails
Contents