Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

30 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. lotta. hogy ö nem ismeri a jogot. Engedelmet ke'rek, ezt Helfy képviselő ur sohasem vallotta be. 0 csak azt mondta, hogy ö nem professionatus jogász, hogy nem szakférfi, azaz, hogy ö nem tartozik azon osztályhoz, melyet Angliában szárazföldi czápáknak neveznek. (Elénk derültség.) Nem tartozik azok közé, a kik jogi ismereteik utján keresik kenyeröket, ö a jogot ismeri, és jogi ismeretét, mint törvényhozó a törvények alkotására alkalmazza, a nélkül, hogy egyszersmind tekintettel lenne arra, hogy miképen fog ez kenyér­keresetére hatni. Azután átmenve Mocsáry beszédére, azt mondja, hogy annak főképen két indoka volt-, az első az, hogy a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat túlszigorú; a másik pedig az, hogy az összbirodalom, vagyis az osztrák-magyar monarchia megvédésére kiterjesz­kedik. Én nem merném állítani, ámbár azon dolgot Mocsáry Lajos képviselőtársam beszédében erősen kiemelte és meggyőződésem szerint be is bizonyította, hanem ö főleg arra fektette a súlyt, hogy azon javaslat a politikai jogok elnyomását és a sajtószabadság eltörlését czélozza-. czélozza pedig azért, hogy önök pártjának'uralmát biztosítsa jövőre is és azt megörökítse. Ez volt — nézetem szerint — ellenvetésének föindoka. Azon­ban, miután Csemegi képviselő ur belement és taglalgatta s összehasonlította a két javaslat szigorát, t. i. az 1843-ki és a jelen javaslatot, erre is bátor leszek néhány észrevé­telt tenni. Azt mondja, hiszen ha a jelen javaslatban mellőzzük a halálbüntetést és a mini­mumot, ö képes kimutatni, hogy az 1843-ki javaslat szigorúbb, mint ez. Igen, ha mellőz­zük a jelen javaslat szigorát: akkor természetes, hogy kimutathatjuk, hogy akármelyik szigorúbb ennél. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Ugy van!) De hát épen abban van a szigorúsága, hogy a politikai bűntettekre is alkalmazza a halálbüntetést. Ez először túl­szigorú, másodszor impolitikus. Ezt a történelem bizonyítja, nem szükség sok példára hivatkoznom. Ott van például Illésházy példája, a kit az egyik országgyűlés hűtlennek deciaráit, a másik pedig palatínusnak választott. Ha már most az első országgyűlésnek alkalma lett volna rajta végrehajtani a halálbüntetést: vajon megválaszthatta volna-e a másik palatínusnak. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ugy van! Ugy van!) És nem szük­séges visszamennünk Illésházy példájára, a közelebbi időkből is tudunk példát felmutatni, sőt ö Felsége legkiválóbb tanácsosától lenne megfosztva, ha 1849-ben végrehajtathatott volna a halálbüntetés mindazokon, kiken végrehajtatni szándékoltatott. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Ugy van! Ugy van!) Ha több példa nem volna is, e példák elegendők annak bebizonyítására, hogy politikai bűntényeknél a halálos büntetés alkalmazása sohasem helyes és akár legyen túl­szigorú, akár nem, de minden esetre impolitikus, nem okszerű büntetés : mert — mint az általam felhozott példák bizonyítják, — később megbánásra adnak alkalmat. Csemegi képviselő ur kiemeli a minimumot. Hiszen épen ezen minimumok ellen van nekem ezen törvénykönyv javaslatban legnagyobb kifogásom. Midőn ö azt mondja, hogy a 43-iki javaslat a felségsértésre, annak minden nemeire, nemcsak a kísérletre, hanem a törekvésre is az életfogytiglani fogságot mondja ki, akkor ö itt qualifkatiókat tesz. Igen, de midőn az életfogytiglani fogságot mondja ki, teljes discretiót ad a bírónak, hogy az enyhítő körülményeket figyelembe véve, ezen büntetést a legkisebbre mérsékelhesse, miután minimumot nem állapit meg; ellenben, különösen azon 4. pontban, a melyre Csemegi képviselő ur, mint különösen enyhére hivatkozott, a minimum 10—15 évre terjedhető fogság. Engedelmet kérek, méltóztassanak nekem még egy codexet mutatni Európában, melyben bárminő cselekmény büntetésének minimuma 10 évre van meghatározva. Azt mondja az államtitkár ur, hogy kijátszhatja ezt a bíró. Nekem oly törvény nem kell, melyet ki kell játszani, hogy czélt érjünk. Azon bírónak fel kell hatalmazva lennie, hogy törvényesen, a törvény által megengedett módon tehesse ízt, hogy mérsékelje

Next

/
Thumbnails
Contents