Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

374 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. [] Ha a hamis vád bntett re vagy vtségre vonatkozik: büntettet képez és öt évig terjedhető fegyházzal; ha pedig kihágásra vagy olyan cselekményre, mely fegyelmi vétséget képez, mint vétség, egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha mindazonáltal a hamisan vádolt elitéltetett: ez esetben a 213. és 220. §§-ban meghatározott büntetések, az azokban megállapított külonböztetések mellett lesznek alkalmazandók. Ezen szakasz esetében, a főbüntetéssel együtt a hivatalvesztés is kimondandó. A főrendiház hármas bizottsága az első alineában „büntethető cselekmény" helyébe tette „büntetendő cselekmény." — A kiüb. ezen módosítását elfogadását ajánló jelentése: „A 227. §. első sorában összhangzólag e törvény szerkesztésében követett nomenclaturával e szó „büntethető" e szóval „büntetendő" cserélendő fel." — Ministeri indokolás [I] — A kiüb. első jelentése [2]. [i] Ministeri indokok. A szakasz meghatározza a hamis vádat objectiv terjedelemben; a szándékot illetőleg azonban csak a legsúlyosabb esetről intézkedik. Az elkövetés módja tekintetében szintén határozott a szakasz rendelkezése. Objectiv kiterjedésében a hamis vádnak mindenek előtt két nemét emliti a szakasz: azt, mely szóval vagy Írásban követhető el; továbbá az úgynevezett calumnia reális esetét, mely az ártatlannak hamis bűnjelek általi szándékos gyanussá-tételében áll. Objectiv terjedelem tekintetében megjelöli továbbá az idézett szakasz a hamis vádnak különböző, a béltartalom súlyossága szerint megkülönböztetett eseteit; a mint t. i. bűntett, vétség vagy kihágás, vagy pedig fegyelmi vétség képezi a vád béltartalmát. Az elkövetés módját illetőleg világosan kifejeztetik, hogy a hamis vád mint bűntett vagy vétség, egyedül a hatóság előtt emelt vád által követhető el. Ez természetesen lehet bíróság, ügyészség, közigazgatási hatóság; szóval mindenki, a ki a büntetendő cselekmény felfedezésére, üldözésére vagy megbüntetésére hatósági jogkörrel bir. A büntetéseket illetőleg a hamis tanuzás és a hamis eskü büntetéseinek megállapításánál követett rendszer vétetett alapul. A kérdéses cselekmény büntetőjogi szempontból nem oly egyszerű, mint az első tekintetre látszik. Számosak, és részben vitásak is a kérdések, melyek a hamis vád körül felmerülnek. Hamis-e a vád, ha vádlott elkövette ugyan a büntettet, melylyel vádoltatik; de nem azon súlyos körülmények mellett, melyekkel a vádban terheltetik? Ha például a gondatlanságból elkövetett emberölés elkövetője: előre eltökélett szándékból véghezvitt emberöléssel, gyilkossággal vádoltatik. Hamis Ha pedig a hamis vád, vagy kihágásra, vagy pedig hivatali kötelességnek fegyelmi vétséget képező megsértésére vonatkozik: a cselekmény vétséget képez, és I évig terjedhető fogházzal, valamint 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő- Ha mindazonáltal a hamisan vádolt elitéltetett: ez esetben a 203., 204. és 210. §§ ban meghatározott büntetések, az azokban megállapított külonböztetések mellett lesznek alkalmazandók. Ezen szakasz esetében a főbüntetéssel együtt a hivatalvesztés is kimondandó