Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. XIII. Fejezet. A hamis vád. — 227—23i. §§. 371 A belga btk. nem definiálja a „dénonciation calomnieuse" tényálladékát; hanem e külön elnevezés alatt, és külön czikkben (a 445-ik czikkben) megkülönbözteti azt a habár ugyanazon fejezetben foglalt, s a 443. czikkben meghatározott „calomnie" eseteitol. „Sera puni d'un emprisonnement de quinze jours a six mois, et d'une amende de cinquante francs á mille francs: „Celui qui aura fait par écrit a l'autorité une dénonciation calomnieuse." E szöveg egyszerű áttekintése után alig fog találkozni valaki, a ki abban kétkedjék, hogy a dénonciation calomnieuse kifejezéssel nem a rágalom mint pusztán becsületsértés, hanem a hatóságnak hamisan feljelentett büntetendő cselekmény értetik; vagyis ugyanazon cselekmény, melynek elemeit a franczia törvény alapján kifejtettük. A belga javaslat készítői, orgánumuk HAUS által mondják: „Pour constituer un délit, il suffit que la dénonciation calomnieuse sóit de nature á porter préjudice au denoncé; que l'autorité á laquelle elle a été adressée, ait le pouvoir, sóit d'intenter, d'ordonner, provoquer des poursuites, ou une enquéte á raison des faits denoncés; sóit d'infliger au denoncé des peines disciplinaires" etc. Ugyanezt mondja a senatus igazságügyi bizottsága is, 1866. február 10-ki jelentésében : II suffit que la dénonciation sóit adressée á un fonctionaire ayant pouvoir sóit de provoquer, sóit appliquer par lui merne des peines ordinaires, ou des peines disciplinaires" etc. Az tehát világosan áll, hogy ugy a franczia, mint a belga büntetőtörvénykönyv szerint, más a calumnia, és más a „dénonciation calomnieuse"; valamint hogy ez utóbbi annyit jelent mint valakinek a hatóságnál oly büntetendő cselekmény vagy fegyelmi vétség elkövetésével való vádolása, mely cselekményt vagy vétséget a vádolt nem követte el. A hatályban lévő olasz btk. 375. czikke hamis vádnak nevezi: 1) ha valaki azon szándékkal, hogy ártson, azt, a kinek ártatlanságát tudja, valamely büntetendő cselekmény elkövetésével vádolja; 2) ha azon czélból, hogy valakire a büntetendő cselekmény elkövetésének látszatát hárítsa, ennek házába, személyére, vagy más e czélra alkalmas helyre, oly tárgyakat tesz, melyeknek tartását a törvény tiltja, vagy melyek alkalmasok arra, hogy valamely büntetendő cselekmény elkövetésének gyanújeleit képezzék." A német btk. 164. szakasza a hamis vád (falsche Anschuldigung) tettesének mondja azt: „Wer bei einer Behorde eine Anzeige macht, durch welche er Jemanden wider besseres Wissen der Begehung einer strafbaren Handlung oder der Verletzung einer Amtspflicht beschuldigt, wird mit Gefangniss nicht unter einem Monat bestraft; auch kann gegen denselben auf Verlust der bürgerlichen Ehrenrechte erkannt werden." Kevés változással egybehangzik ezzel a hatályból kihelyezett porosz btk. 133. §-a is. Más kérdés azonban az, hogy a megjelölt törvénykönyvek szerint, mely cselekmények csoportjába soroztatik a hamis vád? E tekintetben ma is különbözők a felfogások, s a törvénykönyvek is különböznek egymástól. A franczia és a belga btkönyvek, a denunciation calomnieuse-t a becsület elleni büntettek egyik qualifikált esetének tartják, s ez okból a hamis füljelentés, a személyek elleni bűntettekről és vétségekről szóló czím alatt, a becsület és a hir-név (consideration) elleni megtámadásokról rendelkező fejezetben fordul elő. ±7*