Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

XIII. FEJEZET. Ahamis vád. Ministeri indokok. Az előbbi fejezet indokaiban (1. fent 338. s kv. 1.) megemlittetett, hogy a hamis vádat szintén az igazság elleni bűntettnek tekinti a törvényjavaslat. Az okok ugyanazok, melyek az előbbi fejezetben tárgyalt cselekmények természetére nézve irányadóknak fogadtattak el. A hamis vád által épen ugy vezettetik félre, s hamisittatik meg az igazságszolgáltatás, mint a hamis tanú és a hamis eskü által. Azon megkülönböztetés, hogy a hamis tanuzás és a hamis eskü inkább az igazságtalan ítélet keletkezésére irányul; ellenben a hamis vád alap nélküli vizsgálatokat von maga után, s kiteszi vádlottat a bűnvádi vizsgálatokkal járó, és sok esetben nem mellőzhető igen súlyos bajoknak: ezen megkülönböztetés, a bűntett objectumát és természetét egyáltalán nem érinti. Sőt ha a kiemelt különbség kifogástalan s mind végig találó volna is: ez esetben sem mutatna egyebet mint azt, hogy az egyik, valamint a másik bűntett, igazságszolgáltatási functiójában támadja meg az államot. A különbség ez esetben is csak az, hogy az előbbi igazságtalan ítélethozatalra, az utóbbi pedig az ártatlanok elleni vizsgálatokra kényszeríti az állam igazságügyi közegét. Azonban a megkülönböztetés inkább szellemdús, mint találó. Mindkét rendű cselekmény elkövetője rendszerint az Ítéletet, a véghatározatot tartja szem előtt, s azt czélozza, hogy oly ítélet, oly határozat hozassék, mely a valódi tényállásnak nem felel meg, a mely tehát nem hozattathatnék, ha a bíró a tényállást, ugy mint ez valódilag áll, ismerte volna. Mindkét rendű cselekmény a per instruálásánál gyakorolja e befolyást; már pedig minden per instruálásának, a polgárinak, mint a bűnvádinak; czélja és eredménye az ítélet, a határozat! Büntető tekintetben a calumniának két faja van; az egyik az, melyről a jelen fejezet szól, s mely a franczia és a belga btkönyvben „denonciation calomnieuse", az olaszban calunnia o falsa denuncia o querela, a német birodalom btkönyvében „falsche Anschuldigung" nevezet alatt ismeretes; a másik pedig a becsületsértések egyik faját képezi. A franczia btk. szerint „denonciation calomnieuse" az, melyben e három elem tartalmaztatik; 1) hogy a törvény által követelt formáknak megfelelő feljelentés tétessék; 2) hogy e feljelentés a bíróság, vagy a bírósági, vagy pedig a közigazgatási rendőrség kezeihez adassék; 3) hogy a feljelentés calumniosus legyen. Ez utóbbi minőség akkor fog fennforogni, ha a vád tárgyát képező tett nem való; s ha a feljelentő roszhiszemü volt.