Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

344 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. Csemegi Károly államtitkár erre azt válaszolja: hogy a polgári perrendtartás szerint a károsítás kérdésében a sértett fél nem lehet ugyan tanú; de a bűnvádi eljárásban a káros is mint tanú szerepel. [3l A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása. Juhász és Bokros Eiek „az ügy lényeges körülményeire nézve" kifejezést kihagyandónak vélik. Csemegi Károly államtitkár hazai törvénykezési viszonyaink közt nem tartaná helyesnek, ha lényegtelen körülményekre vonatkozó hamis tanuzásnál is a §. büntetése alkalmaztatnék. — A bizottság a kérdéses kifejezést megtartja. Bokros Elek a „hamisan tanúskodik" szavak helyett ezt ajánlja elfogadásra: „Tudva valótlant valónak mond, vagy a valót eltitkolja." Teleszky István szerint „hamis vallomást tesz" kifejezés volna felveendő. — A bizottság ezen utóbbi indítványt fogadja el, Bokros Elek az eskü általi megerősítést elhagyatni indítványozza, mert a bíróság előtt eskü nélküli vallomások is fordulnak elő, s a hamis tanuzás büntetése azokra is alkalmazandó. Pauler Tivadar előadó és Csemegi Károly államtitkár ellene nyilatkoznak ez indítványnak, s a bizottság mellőzi azt. [4] A képviselőház tárgyalása. (1877. decz. 3. ülés.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa a XII. fej. czímét), Elnök: A czím ellen nem lévén észrevétel az elfogadtatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 213. §-t). Molnár Antal: Ezen szakasz első sorában egy stiláris módositványra vagyok bátor felhívni a t. ház becses figyelmét, itt előfordul ezen szó; „annak", melyetugy a bíróságra, mint a bűnvádi ügyre lehet vonatkoztatni. Bátor vagyok a t. háznak a kifejezés correctsége szempontjából ajánlani, hogy az első sorban ezen szó helyett: „annak", tétessék: „az ügynek", s akkor a mondat így hangzanék: A ki bűnvádi ügyben a bíróság előtt az ügynek valamely lényeges körülményére nézve stb. (Helyeslés.) Gulner Gyula jegyző (olvassa Molnár Antal módosítványát): A 213. §. első sorában ezen szó helyett: „annak" tétessék „az ügynek." (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a §. ezen módositványnyal elfogadtatik. 214. §. Kihágási ügyekben, a hamis tanuzás vétséget képez, és egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. I. mj. 205. §. - II. 204. §. - Kiüb. 214. §. |. mj. 205. §. Kihágási ügyben a hamis II. mj. Kihágási ügyekben a hamis tanutanuzás vétséget képez, és egy évig terjedhető zás vétséget képez, és egy évig terjedhető fogfogházzal büntetendő. házzal és ezer frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A II. mj. szövege változtatás nélkül átment a törvénybe. V. ö. a ministeri indokolást a 215. és 216. §§. alatt a három végső alineát. — A képviselőház tárgyalása. Hosztinszky János képviselő módositványa. E helyett „1000 frtig" tétessék: „Ötszáz forintig". — Zay Adolf képviselő módositványa: A szakasz második és harmadik sorában előforduló szók: „vétséget képez és egy évigterjedhetö fogházzal" törlendők és helyökbe teendő: „három évig terjedhető fegyházzal". — Simonyi Ernő képviselő indítványa, hogy e szakasz a kihágásokról szóló törvény előterjesztéséig maradjon függőben. — A képviselőház e módositványok mellőzésével a szakaszt változatlanul elfogadta. [| |