Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

IS III. A btkv. tárgyalása részleteiben. Méltóztassanak megengedni, hogy ezen indítványomat a tárgy nagy terjedelme mellett lehetséges röviden előadhassam. (Halljuk!) Nem fogadhatom el ezen fejezeteket először azért, mert a politikai bűntettekre és vétségekre itt kimért büntetéseket egyátaláüan túlszigoruaknak tartom. Kétségtelen, hogy ezen büntetések sokkal szigorúbbak, mint azok, melyek jelenleg a mostani törvények és törvényes gyakorlat szerint fennállanak. Én ezen szigort általában nem tartom indokoltnak; de végzetteljes hibának tartanám, ha mi e tekintetben hazai és nemzeti speciális viszonyainkat és körülményeinket nem vennők tekintetbe. Mindenekelőtt nem tartom helyesnek azt, hogy a politikai büntettek és vétségekre Halálbüntetés politikai bün- halálbüntetés alkalmaztatik; mert én azt tartom, hogy a politikai tettek esetébea. bűntetteknél és vétségeknél a halálbüntetésnek nincsen helye ; (Helyeslés a szélső baloldalon) mert a politikai büntettek, bármilyen súlyosak legyenek is azok, véleményekben és meggyőződésben gyökereznek és nem oly erkölcsi elvetemedettségnek és romlottságnak kifolyásai, mint a közönséges büntettek. De nem tartom elfogadhatónak azért sem, mert ez által annak teszszűk ki a társadalmat, hogy a különböző pártok, egymás felé kerekedése folytán, egymás kiirtására még a rendes büntető eljárást felhasználnák. Elvi szempontból tekintve a dolgot, tán még a királygyilkosságra sem volna alkalmazható a halálbüntetés, mert jól tudjuk a Jaques Clemeulek és Ravaillacok és más király-gyilkosok történetéből, hogy a király-gyilkosok inkább fanatikusok, nem pedig oly elvetemült és erkölcsileg annyira romlott személyek, mint a minők kiirtására a halálbüntetés az egyedüli óvszernek ajánlkoznék. Megengedem azonban, t. ház, miután a halálbüntetés, a szándékos gyilkosságra nézve el lett fogadva, hogy monarchicus államban abnormitásnak tekintetnék, ha a királygyilkosság a közönségesnél szelidebben bűntettetnék. Azonban ott a hol nem valódi gyilkosságról, hanem emberölésről, vagy csupán ennek kísérletéről van szó, még a felségsértés esetében sem tartom alkalmazhatónak a halálbüntetést. Nagyobb fontosságú azonban a királygyilkosság eseténél, a mely különben is ritkábban fordul elő, nézetem szerint az, hogy a felségsértésre és a hűtlenségre alkalmazott büntetési tételek túlságos magasak. Életfogytig tartó rabság 15—10 évi tartama és Öt évi minimum még azon esetben is, midőn kísérletről vagy szövetkezésekről van szó, melyeknek következtében a bűntény elkövetése nem történt meg. Azt hiszem,, hogy ily minimum mellett, tekintve a bünfokozatoknak azon hosszú scaláját, mely a felségsértés, hűtlenség és átalában a politikai vétségek esetében előfordul, igazságosan itélni aligha lehet. Túlságos magasaknak tartom a kiszabott büntetéseket a lázadás bűntényére. £ szabadság-vesztés bünte- 10—15 év vagyis 10 évi minimum oly esetekben, midőn az országtések szigora. gyűlés, vagy az országgyűlés valamely bizottsága ellen követtetett el erőszak, talán egy kissé mégis túlságos nagy. (Helyeslés a szélső baloldalon). Midőn először olvastam ezen §-okat, valóban mosolyognom kellett a felett, hogy az igazságügyi bizottság ily jól gondoskodott a maga biztonságáról. Ily nagy büntetéstételek lázadás esetében, — azt hiszem Magyarországban, a magyar nép körében — egyátalában nincsenek indokolva. Hogy népünk nagyon hajlandó volna a lázongásra, azt nem tartom; sőt ugy vagyok meggyőződve, hogy alig van törvénytisztelőbb, alig van a hatóságoknak engedelmesebb nép a világon, mint a magyar. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Legnagyobb azonban a szigor, t. ház, a szólás és a sajtó utján elvetett vétségeknél. Az itt kiszabott büntetések valóban oly nagyok, hogyha ezek elfogadtatnak: ez majdnem egyértelmű lesz a sajtószabadság megsemmisítésével. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A mi a szólásszabadságot illeti, erre nézve hallatlanul szigorú az eljárás. Nálunk eddig a szólásszabadság ellen és a közgyűlésekben szóval követett vétségek ellen jóformán törvény nem volt.