Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

III. A btkv. tárgyalása részleteiben. kiáltások a szélsőbalon: Látjuk!) Mi védelmezni akarjuk állami és társadalmi intézményeinket, a szabadelvüségnek megtisztított tanai szerint, ugy, mint azt védelmezi a mérsékelt, szabadelvű és hatalmas Anglia; mi nem megyünk sem a reactio medrébe, sem nem iramodunk a radicalismus szójárása után; és mert nem akarunk forradalmakat, hogy ne legyünk kénytelenek akarni az ellenforradalmakat: azért kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatnak ezen §-át elfogadni. (Elénk helyeslés a középen.) Simonyi Ernő: Szavaim elferdítése miatt kívánok nyilatkozni. Én ugyanis azt mondám, hogy ezen kifejezés : „gyűlöletre izgat" törvénybe csak az 50-es években iktattatott Francziaországban. Erre Csemegi képviselő ur felolvasta egy angolnak véleményét. Azt én nem mondtam, hogy véleményt soha senki ez iránt nem mondott: hanem azt mondtam, hogy törvénybe igtatva nem volt előbb sehol. Aztán felolvasta az olasz kamarában beterjesztett törvényjavaslat ide vonatkozó pontját. Hiszem, hogy azóta ezen elveket átvette több törvényhozás, azt magam is elismertem, és hivatkoztam a német törvényhozásra. Találkozott olasz minister, a ki beterjesztette; de restat probandum : elfogadja-e a parlament ? Csatár Zsigmond : Egyátalában nem volt sem czélom, sem szándékom szólni a tárgyalás alatt levő törvényjavaslathoz, ha előttem szólott Csemegi képviselő ur oly húrokat nem pendit meg, melyeknek rezgése egészen szivemig hat. De miután azt hiszem, hogy ily komoly természetű §-nak elfogadása komoly tény: szűkség és kötelesség mindazon esetekre már előre figyelmeztetni a t. ház többségét, melyek bekövetkeznek akkor, mikor a jelen szövegezés szerint fog ez a paragraphus átadatni az életnek. T. képviselőház! Csemegi Károly államtitkár ur leginkább azt jelezte, hogy Angliában ilyen és olyan vélemény-nyilvánitások büntettetnek. Ha Magyarországon az ország állami függetlensége ugy volna helyreállítva, a mint helyre van állítva az Angliában, ha egyátalában nem volna több semmi kívánni való, ugy a belgazdászati kérdések helyreállítása, mint a külpolitika tekintetében: akkor én e törvényjavaslatot ugy, a mint van, elfogadnám; de akkor uraim, midőn keblünkben naponként kell azon óhajnak kifejezést adni, hogy jöjjön el mihamarább Magyarország független állami életének nagy napja, akkor én, uraim, oly törvény-szakaszt nem akarok szentesíteni szavazatommal, mely azt mondja, hogy azért, ha valaki azon intézmények változtatására törekszik, melyek eddig létrehozattak, börtönbe kerül. T. képviselőház ! Mindenki beszélhet a radicalismusnak hatalomra vergődése után zsarnokságról, csak épen Csemegi Károly nem szólhat erről semmit; mert, uraim, ismerem ezen urnák múltját, (Zaj) ismerem 1861 -ikí szereplését; ő az 1861-iki határozati pártnak rendületlen hive volt . . . (Nagy zaj. Elnök csenget.) Elnök : Méltóztassék a t. képviselő ur a tárgy érdemére vonatkozó argumentumait előhozni, de oly személyes kérdésektől, melyek nincsenek összeköttetésben ezen kérdéssel, kérem tartózkodjék. (Ellentmondások a szélső baloldalon. Felkiáltások : Csemegi hozta elő!) Csemegi ur nem vádolt senkit, személyt nem emiitett, átalában beszélt. Azér„t kénytelen vagyok kérni a t. képviselő urat, hogy beszédének e részétől álljon el. (Helyeslés a középen.) Csatár Zsigmond : T. képviselőház! Ha valaki előhozza azt a kérdést, hogy a radicalismusnak hirdetői, ha hatalomra juttiak: a legnagyobb zsarnokokká válnak. (Elnök csenget. Felkiáltások balfelöl: Ez volt mondva.) Esedezem, ezt a vádat csak olyan ember hangoztathatja, ki maga is egyidöben a radicalismusnak hirdetője, zászlóvivője nem volt; de ellenben, ki ennek a tanoknak maga is predikálója volt, azt hiszem, az az ilyesmibe beavatkozni, e tekintetben tanácsot osztogatni jogosítva nincs. T. képviselőház! Nem rég történt, érzern még ma is súlyát, midőn én lazítással vádoltattam olyasmiért, a mit nem mondottam. En választóim előtt nem szóltam arról,