Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

194 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. fejezte ki, hogy mit tartalmaz a törvény: (olvassa) „Ha az esküdtszék tiszteletreméltó véleményében azon következtetésre jut, hogy az előtte fekvő közzétételek (közzétett nyomtatványok) vagy ezek egyike arra számított, vagy azt czélozta, hogy a törvény alkalmazása ellen gyűlöletet ébresszenek" (to excite harred of the government and the administration of lavvs) — szóról szóra irtam le az elhatározó szavakat, nehogy azon vád alá essem, hogy a marcans tételek fordításában talán szándékosan vagy véletlenül hibát követtem el — „vagy ha e közzétételek elégületlenséget szülnek vagy megzavarják a közbékét: (or creete dissatisfaction, or disturb the public peace) ezen esetben azok lázitó közzétételeket képeznek" (then they were seditions libels.) T. ház ! Ismétlem, hogy nincs társadalom, nincs rendezett állam, mely alapjait, a melyeken áll, a mely fejlődésének, virágzásának feltételeit minduntalan a lázítók megrázkódtatásának kitenni engedné. Nincs a lázítás felszabadítva a véleményszabadságnak hamis firmája alatt. A véleménynek nyugodt discussiója, igenis, meg van engedve, mert ez — még tévedéseiben is — gyakorolja azt a jótevő hatást, mely a szabad sajtóból származik; de — a mint a felhozott példák is eléggé mutatják — a visszaélések ellen oltalmazzák magukat a társadalmak; ezen oltalom fennállásuknak és rendes fejlődésüknek létföltétele, erről öngyilkosság nélkül le sem is mondhatnak. Ugy vagyunk ezzel, mint más megengedett és büntetendő cselekmény közötti határvonalaival: a tulajdonnak jogos szerzése meg van engedve, de a rablás mindenütt büntettetik; (élénk helyeslés a középen) a tüz használata, mely világit és melegít, meg van engedve — és életszükséget képez; de a tűznek a gyujtogatásra való használata ellen igen súlyos büntetéseket rendelnek a törvények. De nem a tüz használata ellen állapittatik meg a büntetés: hanem a gyújtogatás ellen; nem a gondolat nyilvános közlése, nem a szabad discussio tiltatik a jelen szakaszban: hanem csupán és egyedül a lázítás. Azt méltóztatik kérdeni: „mi a gyűlöletre szítás ? Hiszen gyűlölni szabad mindenkit, ennélfogva hogyan lehet a gyűlölet szítását megtiltani ? Igenis, egy embernek szabad gyűlölni, s ebből az államra és társadalomra semmiféle baj nem hárul; azonban, midőn egyes osztályok a társadalomnak más osztályai ellen táplálnak és támasztanak gyűlöletet: erre már igenis van a társadalomnak nagy gondja, ebben neki már nagy érdeke van. Ez egészségtelen állapot, mely rendesen súrlódásokra és összeütközésekre vezet, melyek azután a közbékét veszélyeztetik s ennélfogva az ilynemű gyűlöletnek szándékos izgatás, lázitó módon való felgerjesztését a társadalom tiltja. Tiltja ezt ugyanazon szavakkal, a melyekkel mi akarjuk megtiltani, azon államnak nagyon szabadelvű progressista kormánya által előterjesztett javaslata is, a mely állam iránt Helfy képviselő ur különös sympathiával viseltetik, midőn azt mondja: „col fine di rendere il popolo ostille alla constituzione politica od alle autoritá dello Stato, o di eccitarlo allo sprezzo od al malcontento contro le medesime." Tehát a polgárok egyik osztályának másik osztálya elleni gyűlöletre izgatását a szabadelvű progressista állam is büntetés terhe alatt tiltja, ha ez nyilvánosan, lázitólag történik. De igaz, Mocsáry képviselő ur elejét vette mindezen okoskodásnak, mert hisz — úgymond — Magyarországban nincsenek osztályok: ennélfogva nem is lehet osztályok elleni gyűlöletre izgatni. Ha nálunk nem volnának osztályok: akkor igaza lenne a képviselő urnák ; de azt hiszem, hogy midőn ö ezen állításánál a törvényből indul ki, akkor ö többet resummál azon törvényből, mint a mennyi abban kimondva van. A törvényből csak az következtethető, hogy nincsenek osztálybeli előjogok; vagyis a törvény kimondja a törvény előtti egyenlőséget. A mi felvilágosodott, igazságos törvényeink a törvény előtti egyenlőség áldásait biztosítják e haza valamennyi polgárainak, minden különbség nélkül; de osztálykülönbség eltörléséről nem szólnak semmit: ily badarságot csak az első franczia