Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. VI. Fejezet.-;Az alkotmány, a törvény, a hatóságok stb. elleni izgatás. — I7I—174. §£. 169 1 járok el akkor, ha ezen indítványomat ezen három §-t magában foglaló hatodik fejezetre kiterjesztem. (Helyeslés.) T. ház ! Én meg vagyok győződve róla, hogy nincs köztünk senki, a ki a király személyének sérthetetlensége, a trónöröklés rendje, az alkotmány, a magyar állam országai közötti kapcsolat, a magyar állam és a monarchia többi államai közt fenálló kapcsolat ellen való lázitást, vagy a királynak s az országgyűlésnek joga és a törvények kötelező ereje elleni lázitást ne tekintené bűnténynek, és igy ne tekintetnék bűnténynek azon izgatás is, melylyel a köznyugalom, a közrend veszélyeztetnék. Ha tehát ezek bűntények: méltó, hogy büntettessenek. Azonban, t. ház, nem alapnélküli az aggodalom és ez aggodalomban osztozom én is, hogy miután itt a 173. §-ban az izgatás nincs kellően meghatározva, nincs annak hordereje körvonalozva: nagyon tág tér nyílik a birói arbitriumnak, a melynél fogva megeshetik, hogy egy ártatlanul vádolt mint bűnös elitéltessék, és egy más esetben hasonló, vagy sokkal nagyobb mérvű bűnös, daczára bűnösségének felmentessék. Én akarom, t. ház, hogy a 173. szakaszban emlitett bűntények, a mennyiben valósággal elkövettettek, büntettessenek, és akarom, hogy senki se izgathasson büntetlenül a király személyének sérthetetlensége, a trónöröklés rendje, az alkotmány s mindazon intézmények ellen, melyek a 173. §-ban elösoroltatnak; azonban t. ház, midőn ez iránt törvényhozási szükséges intézkedéseket teszünk: gondosan óvakodnunk kell attól, hogy alkotmányos életünk egyik fő attribútuma a szólásszabadság és sajtószabadság ne korlátoztassék, és ne adassék ezen szabadság mértéke csaknem kizárólag a biró kezébe. És mert, t. ház, szólás- és sajtószabadságról beszélek, mellékesen megjegyzem azt, hogy én a valódi szólás- és sajtószabadságot értem, értem a „libertas"-t és nem azon effrenata licentiát, a mely napjainkban némely nyilvános szónoklatoknál s a sajtó bizonyos részében burjánzik, a melynél fogva egyesek és családok becsülete, erkölcsi élete megtámadtatik, lábbal tapodtatik, midőn hatóságok, testületek, s maga a törvényhozás büntetlenül bántalmaztatik, rágalmaztatik, midőn a szegény ember kunyhójától fel egészen a trónig nincs semmi szent, nincs semmi tiszteletreméltó. Én nem ezt az „effrenata licentiát" védelmezem, hanem magát a józanul értelmezett szólás- és sajtószabadságot. És a kik azt a másikat, az „effrenata licentiát" védelmeznék, nézetem szerint tudva vagy öntudatlanul nem a szabadságnak tennének szolgálatot, hanem szolgálatot tesznek tudva vagy öntudatlanul az anarchiának, a zűrzavarnak, a felbomlásnak, melynek szomszédságában a történelem tanúsága szerint az ábsolutismus ólálkodik- (Helyeslés.) Tehát szükségesnek tartom, t. ház, hogy épen a valódi szólás- és sajtószabadság megvédése érdekéből a határvonal lehetőleg biztosan meghúzassák. Elismerem, t. ház, hogy szerfölött nehéz ezen határvonalat megvonni, azon határvonalat t. i., a melyen innen a nyilvános beszéd és a sajtó a törvényes, alkotmányos és jogos téren mozog, s melyen túl már a büntethető cselekmény veszi kezdetét. De daczára annak, hogy ez nehéz, én tisztába vagyok az iránt, hogy ezt a határvonalat, a mennyire az emberi tehetség megengedi, s a mennyire ez lehetséges, a kellő határozottsággal tisztán és világosan meg kell vonni; mert igy, a mint ezen §. van, mely engem nem nyugtat meg, azt nem fogadhatnám el. Én ezen szakasz bővebb taglalásába nem bocsátkozom, mert nem kívánok módositványt előterjeszteni, miután ugy vagyok meggyőződve, hogy ezen munkát az igazságügyi bizottság helyesebben teljesítheti, mert az eredeti szakasz megvitatása alkalmával felmerült eszmecsere azon bizottság előtt tüzetesen ismeretes: de különben is azon bizottság már <csak a tagok csekélyebb számánál fogva is sokkal alaposabban megvitathatja ezen nagy fontosságú tárgyat és az új szövegezést czélszerübben viheti keresztül. Ajánlom határozati javaslatomat a t. ház figyelmébe. Elnök: Fel fog olvastatni. Gulner Gyula jegyző (olvassa Várady Gábor határozati javaslalát): %%