Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

II. Rész. IV. Fejezet. A lázadás. — i52—162. §§. 109 meg. A büntető-törvénykönyv meghatározza a büntetendő cselekményt és annak büntetését, ez az ö feladata, köre, ennek hátterében és vele parallel futnak még számtalan törvények. Ott van a magánjog, mely meghatározza azt, hogy mi a birtok és mi a birlalás ? A vagyon elleni bűntettekről a polgári jog ezen fogalmaira nagy szükségünk van; de nem határozzuk meg azokat, nem intézkedünk róluk a büntető-törvénykönyvben. A törvényjavaslat — ezen fogalmakat is, mint máshol meghatározottakat mint a jog egy másik disciplinájában elintézetteket egyszerűen átveszi. Midőn a büntetö-tötvénykönyv jogtalan megkárosítást vagy jogtalan előnyszerzést emlit: szintén egy másik törvényre utal, a mely másik törvénynek feladata megállapítani azt, hogy mely esetben áll elő a jogtalan megkárosítás, a jogtalan előny. Épen igy áll a dolog a jelen esetben is. Mi a rendőr kötelessége? miként tartozik az eljárni: ezt mondja meg a rendőri törvény vagy rendőri szabályzat. E törvényt, vagy szabályt a büntető-törvénykönyv jelen, valamint több más szakaszban, mint létezőt kell föltételeznünk. Ha ezen kötelességét nem teljesiti a rendőr: reá nézve szintúgy odaállítja a jelen törvényjavaslat a büntetést, mint bárki másra, a ki hivatalos kötelességét megszegi. De ez nem tartozik ide. Elismerem, hogy ily intézkedéseknek létezniök kell, mert különben, ha nem léteznének: a rendőrség, és rendőrség vezetője hivatali kötelességét nem tudná, holott pedig okvetlen szükséges, hogy hivatali kötelessége szerint járjon el; és ugy szükséges azon és még sokkal több intézkedésnek meghatározása is, melyet t. barátom említett. De nem itt, hanem ott; az intézkedések ott teendők: a hová tárgyuk és a rendszer szerint tartoznak. Kikapni egyet a sok közül, és ezen egyet a büntetőtörvénykönyvbe bevenni: helytelenség és rendszertelenség lenne. Azt is méltóztatott mondani, hogy a 153. §. esete nem is képez lázadást, mert hát a polgároknak egyike és másika közti házi belső bajai, czivódása nem lázadás. Hogy a polgárok közt létező házi bajok nem képeznek lázadást, abban tökéletesen igaza van a t. képviselő urnák; 'de hiszen a törvényjavaslat készítői sem gondoltak ily czivódásra; s egészen más esetet tartottak ezek szemük előtt. Méltóztassék csak elolvasni a 153. §-t, az ily szól: „A lázadás bűntettét képezi azon csoportosulás is, melynek czélja: a polgárok valamelyik osztályát, nemzetiségét vagy hitfelekezetét fegyveresen megtámadni." Fegyveres csoportosulás, nemes és nem nemes, földesúr és paraszt, nemzetiségek és vallásfelekezetek közti fegyveres támadás ! (Mozgás a baloldalon.) No már nekem az a nézetem van, hogy mikor ennyire fajult a" dolog, és a fegyveres csoport az utczára ment osztályháborut kezdeni: az én nézetem szerint már nem czivódás, hanem polgárháború, lázadás; és minthogy nézetem ez: azt hiszem, hogy ezen esetet szükségszerüleg ide kellett bevenni. Azt méltóztatik mondani, hogy a 161. §. sem tartozik ide, mert hiszen ezen szakasz a toborzásról szól: holott e fejezetben a lázadásról van szó. Igaza van a t. képviselő urnák, ez toborzás. De minthogy egy genusnak vannak egyszersmind speciesei is, mit a t. képviselő ur épen oly jól tud, mint én, és minthogy a lázadásnak egyik válfaja az államhatalom beleegyezése nélküli fegyvercsapatoknak gyűjtése és organisálása az állam területén: ennél fogva méltóztassék megengedni, hogy ez — egyik speciese a lázadásnak, a genusnak. A lázadás a genus, speciese pedig a jogtalan toborzás. Nincs ellentétben, sőt ngyanazon alkatelmekböl alakul ezen cselekmény, mint a fejezetben meghatározott bűntett többi esetei. A czélban különbözik ez a többiektől; de megegyez abban, hogy fegyveres csoport a tényezője, s hogy e fegyveres csoport — az államhatalom akarta ellenére, vagy legalább akarata nélkül gyűjtetik. Igen helyesen méltóztatott mondani, hogy e bűntettnek neve jogtalan toborzás, én csak azzal egészítem ki, hogy az a mi jogtalan toborzást képez: az egyszersmind a lázadásnak egyik válfaját képezi. A közhivatalnok megvesztegetése: egyszerűen megvesztegetés; de a megvesztegetés