Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 2. kötet (1880)

102 III. A btkv. tárgyalása részleteiben. reminiscatur, quam enorme, quamve turpe vitium sit, post Deum, apud Ungaros, virginum defloratio, ac mulierum violatio.« §. 1. Universi tales praesumptuosi, Deoque, et hominibus detestandi latrones, horrenda nece pereant: Et eorum quoque posteritates, filii videlicet, et filiae, ac fratres carnales ita puniantur, ut de illorum progenie, Judex, aut juratus Civis, vei villicus, in medio aliorum rusticorum aliquis non eligatur; Nemoque in Curia Principis, vei Dominorum, ac Nobilium, ex eis famulari unquam possit: Et nullus eorum ad aliquem honorem promoveatur; Sed tanquam maledictae generationis, jugo perpetuae servitutis, et rusticitatis subjecti, reatus ipsorum poenam lugeant.« »§. 2. Si vero, non uxorati talia patrasse deprehendatur, eorum nihilominus Patres praemissa infamia condemnentur.« Az 1556-ik évi 23. tvczikk is a lázadásról szól, de ámbár a szövegben a crimen laesae majestatis, vagy a nota infidelitatis nem említtetik, mindazonáltal igen valószínű, hogy e törvény azon cselekményekre vonatkozott, melyek tulajdonképen a »nota infidelitatis« eseteit képezik. ».Ut omnes rebelles, et inobedientes, pacisque publicae turbatores, ac legum, Regiaeque authoritatis, et mandatorum contemptores, qui nunc sunt, vei in posterum extiterint, sine mora, in exemplum aliorum, juxta Constitutiones praeteritorum Conventum per Regiam Majestatem puniantur; sine cujusque delectu personae.« Különös figyelmet érdemel azonban a már az átalános indokolásban emiitett 1655.76. tvczikk »De modo rebelles rusticos ad Arces Sziszek et Novigrad spectantes ad obedientiam et subjectionem compellendi.« Ezen czikk világosan csakis lázadásról, mint a nota infidelitastól egészen különböző bűntettről szól; ebben a lázadókról mondatik: »Colonos adversus suos Dominos terrestres tumultuarie et manu armata insurrexisse.« És intézkedik a törvény : 1. §. »Q.uocirca ad praecavendas Rusticorum contra Dominos terrestres suos Insurrectiones statuitur, ut Dominus Banus et praefactos Rebelles, veluti manifestarum seditionum Authores, publicaeque Pacis ac tranquilitatis Turbatores statim post praesentem Dietam compellere stb. Antesignatos nihilominus ipsorum an tollendas causas ulteriorum seditionum, capitaliter punire.* A jövőt illetőleg pedig következőleg rendelkezik a 3. §.: »Et casu, quo imposterum quoque istam rebellionem durare, aut repullulare, vei similem ibidem, aut in Regno Hungáriáé exurgere contingeret; eandem virtute duntaxat praesentis Statuti, in Hungáriáé quidem, Dominus Comes Palatínus; in Croatiae vero, et Sclavoniae Regnis; iidem Domini Comites, Banus, et Generales sopire ac tollere possint, et debeant.> Ámbár az idézett törvények nem állapítják meg a seditio vagy rebellió constitutiv elemeit, annyi azonban kétségtelenül kidomborul azok szavaiból és intézkedéseiből: hogy a tömegeknek, afelsöség elleni erőszakos felkelése — a mennyiben az a nota infidelitatis tényálladékát nem képezte lázadásnak tekintetett, és hogy a lázadás rendszerinti büntetése az életvesztés volt. A külföldi törvényeket illetőleg megemlítendő: hogy abelgabtkönyv