Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

3-2 I. A btkv. tárgyalása átalánosságban. a jelen.eg tárgyalás alatt lévő, 1863-ik évtől fogva nagy gonddal és tudománynyal k''szült' olasz törvényjavaslatok is. Az 18G7-ik évben hatályba lépett belga büntető törvénykönyv ellenkező rendszert kövei, a mennyiben annak mindjárt 1-sö czikke mutatja, hogy a kihágások is azon törvénykönyvbe *>glaltattak, s a második könyv X-ik czíme négy fejezet alatt négy kihágási osztályról rendelkezik. Eltekintve attól, hogy a fölvett intézkedések nem elegendők, s ezeken kivül még számtalan kihágás van, melyekről külön törvények rendelkeznek; ettől eltekintve, a belga törvénykönyv épen e tárgyra vonatkozó szabályainak megállapítása fölött a kamaríkban fölmerült viták, s a végmegállapitásnak nem szerencsés eredménye, leginkább mutatják az ellenkező rendszernek fölényét. Kilenczszer dolgoztatott ugyanis át a törvénykönyvnek 100-ik czikke, mely az átalános résznek, a külön törvényekbe foglalt kihágásokra való kiterjedéséről intézkedik, és mégis az annyiszor megtámadott, annyiszor átalakított, s az 565. és 156-ik czikkek által kiegészített szabály, a legilletékesebb férfiak véleménye szerint, mostani alakjában is igazolja a senatusnak előrelátását, midőn a második kamara által elfogadott szöveg mellőzését mondván ki, egyszersmind kifejezte annak szükségét, „hogy vizsgáltassák át valamennyi törvény, valamennyi szabályrendelet (les arrétes), valamennyi részletes intézkedés (les réglements particuliers); ezen előzetes munkálat nélkül, a kamara által elfogadott szöveg helytelennek és veszélyesnek látszik; ez ugrás volna a sötétben, háló, melyet a bölcs törvényhozónak ki kell kerülnie". Az elősorolt, s tagadhatlanul igen nyomatékos okok és példák bírták reá az alulirt igazságűgyministert, hogy a kihágásokat az általános büntető törvénykönyvben mellőzve, azokról külön törvény javaslatot készítsen, melynek megállapításánál figyelemmel lehet annak egész materiájára, s nem lesz kitéve azon veszélynek, hogy az átalános intézkedések nti^jly esetben igen szűkeknek, más esetekben pedig fölötte tágaknak bizonyuljanak. A börtönrendszerre vonatkozólag nem oly terjedelmes a jelen törvényjavaslat, mint az 1843-iki. Ez utóbbi nem szorítkozván csupán a szabadságbűntetés mindegyik nemével egybekötött szenvedés és kényszer meghatározására, intézkedéseiben átfoglalja a letartóztatottra, az elitéltre, a börtönre, a felügyeletre vonatkozóösszes szabályokat. így mindjárt az 1. §-ban rendelkezik a letartóztatott nevének a fogházi jegyzőkönyvbe beiratásáról; a 2. §-ban annak ruhái leltározásáról; a 4. §-ban a fogoly pénzének, s a netalán nála levő s veszélyessé válható bizonyos eszközöknek elvételéről; az 5. §-ban a fogoly megmosatásáról, illetőleg megfürösztéséröl; a 8. §. intézkedik a fogolylyal követendő bánásmódról betegsége esetén; a 9. §. annak élelmezéséről; a 17. §. a fogoly viseletéről ; a 18. §. a végrendelkezésről és a fogoly netaláni házasulása esetében követendő eljárásról. Rendelkezik a javaslat továbbá az elitéltekkel való bánásmódról (22., 41., 79. §.); meghatározza, hogy mindenik fogolynak mily és mennyi ruha adandó télen és nyáron (48. §.); a legapróbb részletekig meghatározza a zárkák bútorzatát, a börtönök felszerelését (50. §.); beosztja a nap teendőit időszakok és órák szerint, a rab felkelésétől annak lefekvéséig (54., 81. §§.); kiterjed a fogházi tisztviselők személyzetére (113—124. §§., illetőleg 149. §.); ezek hivatali viszonyaira (151., 157. §§.); s a 175 — 323. §§-ban mindenik tisztviselő, sőt az örök számára is részletes utasítást ad. A jelen törvényjavaslat e tekintetben más rendszert követ. Feladatának egyedül a büntetés meghatározását tartván, megállapítja a büntetés mindenik nemének lényegét; azon helyzetbe hozva a törvényhozást, hogy magából a törvényjavaslatból felismerheti a szenvedés azon összegét, mely a büntetés egyik vagy másik nemével egybe van kötve, s biztosan felismerheti azon relatív czélokat is, melyeket a törvényjavaslat a szabadságbüntetéssel, a bűnhödésen kivül elérni szándékozik, valamint az intézkedéseket, melyek által ezek elérhetésére törekszik. A törvényjavaslat e tekintetben elvi álláspontot foglal el; intézkedéseinek tartalma és terjedelme ezen elv által határoztatott meg és körvona-