Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

I. Rész. II. Fej. 9. §. Ministeri indokok. A kiüb. jelentése. 211 9. §. A jelen törvény határozatai szerint büntetendő azon külföldi is: a ' ki valamely a 7. §. 2. pontjában meg nem emiitett bűntettet vagy vétséget külföldön követi el, — a mennyiben kiadatásának a szerződések vagy eddigi gyakorlat szerint helye nincs és az igazságügyminister a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli. Mj. 10. §. - Kiüb. 9. §. Az I. mj. mint 9. §-t e rendelkezést tartalmazta: „A 7. és 8. §§. határozatai Horvát- és Szlavonországok lakosaira nem terjednek ki". Már a II. mj. elejtette e rendelkezést. I. mj. 10. §. A 8-ik §. határozatai, külföldi által a magyar állam területén kivül elkövetett, s a 7. §. 2. pontjának intézkedése alá nem eső bűntett vagy vétség esetében is alkalmazhatók; a mennyiben a magyar kormány, a fennálló nemzetközi szerződések és elvek szerint a külföldinek kiadását nem rendelné el. II. mj. 10. §. A jelen törvény határozatai szerint büntetendő azon külföldi is: a ki az ebben meghatározott, habár a 8. §. 2. pontjában elö nem sorolt valamely büntettet vagy vétséget külföldön követ el, a mennyiben kiadatása, illetőleg a horvátszlavón hatóságoknak átadása nem rendeltetik el, s az igazságügyminister a bűnvádi eljárás meginditását elrendeli. Kiüb. 9. §. A magyar törvény , . . stb. mint a törvény szövegében. A frh. hárm. b.: „A magyar törvény" helyébe ismét „A jelen törvény" kitételt tette; egyebekben elfogadta a kh. szövegét. A frh. hárm. bizottsága jelentésében egyszerűen az előbbi §-hoz tett megjegyzésére utal (1. 206. 1.) Ministeri indokok [l.J. — Kiüb. jelentése [1]. [i.J Ministeri indokok. Hogy a gonosztevő ne kerülje ki megszökése által a bűntett büntetését, ez a müveit világ közmeggyözödésébe átment, s a nemzetközi jog alapelvévé vált szabály. Ezen szabály a külföldön büntettet vagy vétséget elkövetett külföldi gonosztevőkre nézve, rendszerint azoknak kiadása által érvényesíttetik. A külföldi bűntettes, ha saját hazája területén követte el a bűntettet, ennek, ha pedig más állam területén követett el kiadási delictumot, ez utóbbinak adatik ki. A nemzetközi szerződések több esetben intézkednek arról is, hogy mi történjék az esetben, ha a megszökött több állam területén követett el büntettet. A magyar törvényhozás a jogsegély nyújtásának ezen nemét már elfogadta, s e tekintetben az elvi eltérés az 1843-ki büntetőtörvényjavaslat 4. §-ban kimondott szabálytól jogrendszerünkbe ment át. De a kiadásnak nem mindenkor van helye. Mindenik állam jogosítva van ugyan a területén tartózkodó külföldi bűntettest kiadni, de szerződés nem létében erre nincs kötelezve. Gyakran megtörténik ugyan, hogy szerződés nélkül is eszközöltetik a kiadás, mert a közönséges bűntetteseknek a megérdemlett büntetéstől való elvonása a civilisatio átalános jogát sérti, s az államok nem könnyen jönnek ellentétbe a polgárosodás követelményével. De lehetnek esetek és vannak is, midőn az állam nem adja ki az ö területén tartózkodó külföldi bűntettest, s vannak okok, melyek miatt ezt nem is teheti. Ezen esetek közé tartozik különösen az, ha azon országban, melynek területén a bűntett elkövettetett, s melylyel kiadási viszonyban nem állunk, „kivételes bíróságok" gyakorolják a büntető tör* 27*