Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

212 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. vénykezést, úgy, hogy az állam, mely a kiadásra felhivatik, azon meggyőződésre jut, hogy az esetben, ha a felhívásnak eleget tesz, nem a jogrend követelményét teljesítené. Lehetnek más esetek is, melyekben az állam czélszerünek látja megtagadni a kiadást, melyre szerződés által nincs kötelezve. Bármi legyen egyébiránt az ok, mely az államot a kiadás megtagadására birja: ez nem lehet az, hogy ez által a gonosztevő büntetlenségét biztosítsa. Sajátságos helyzet volna az, ha az állam területén büntetlenül járna és kelne oly egyén, a kiről mindenki tudja, hogy a szomszéd országban gyilkosságot vagy rablást követett el, s az erkölcsiség és a jogrend gunyjára, egy idegen ország által mintegy oltalmaztatnék a megérdemlett büntetés ellen. Külföldi bűntettesek ellenében, ha kiadatásuk megtagadtatik, két módot követhet az állam; vagy kitiltja őket területéről, vagy saját bíróságai elé állítja őket azon bűntett miatt, melyet külföldön követtek el. Az államnak joggal kell bírnia ezen módok mindegyikének alkalmazására, s minthogy az utóbbi a büntető törvénykönyv keretébe tartozik, ez okból vétetett az be a 10. §-ba. A magyar állam e jogot folyton gyakorolta is, s néhány évvel ezelőtt egy nagy feltűnést okozott esetben a hazai bíróságok ítéltek oly külföldi felett, a ki külföldön elkövetett bűntett elkövetésével vádoltatott; az érintett esetben azonban a vád alapossága nem bizonyittatván be: a magyar bíróság által felelősségre vont külföldi vádlott felmentetett. „a mennyiben az igazságügyminister a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli . Az államnak szabad kezet kell engedni ily esetekben, hogy a mennyiben positiv kiadási szerződések nem kötik, vagy kiutasíthassa, vagy bíróságai elé vonhassa a külföldit, vagy pedig bevárhassa az alkalmas időpontot, melyben a kiadást eszközölheti a nélkül, hogy mint ez kivételes bíróságok felállítása esetén előfordul, a rendes bíróságok és eljárási formák által nyújtott garantiáktól fosztassék meg az illető. Továbbá képzelhetők esetek, a melyekben az államnak nem áll érdekében a külföldit valamely külföldön elkövetett cselekményért büntetni. Ily esetekre nem volna helyes a belföldi birót a bűnvádi eljárásra a törvényben kötelezni. Ezért tartandó fenn az igazságügyminister számára azon jog, hogy minden ilyen esetben tőle függjön a büntető eljárás megindítását elrendelni. Mind a 9-ik, mind a 10-ik §-ból, összefüggésben a 13-ik §-szal, több bonyolódott kérdés támadhat. Melyik állam területe képezi a bűntett elkövetési helyét ? A tettes az egyik állam határán lesben állva, átlő a másik állam területére, és meglövi ellenségét. Hol követtetett el ily esetben a bűntett? Ott-e, hol a tettes puskáját elsütötte, vagy ott, a hol a lövés bűnös eredménye bekövetkezett? Megtörténhetik és meg is történt, hogy egy és ugyanazon cselekmény egyik része az egyik államban, másik része pedig egy másik államban foganatosíttatott, s azon sajátságos helyzet állott elő, hogy az egyik állam törvénye szerint nem büntetendő a cselekmény, mig a másik állam törvénye szerint büntetés alá esik. Ha ez utóbbi állam a tettes hazája: ez esetben nem forog fenn nehézség; de ha nem a tettes hazája az, a mely a cselekményt büntetés terhe alatt tiltja, s a bűntett vagy vétség nem egy cselekmény, hanem a cselekményeknek egymásba nyúló lánczolata által jött létre, melynek egyik része az egyik, a másik