Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

204 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. Hodossy Imre kimondhatónak tartja azt nemcsak ausztriaiakra, de átalában a külföldiekre nézve. — A bizottság Szilágyi módositványának elfogadásával, a §-boz a szövegben olvasható új alineát vette fel. [3.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. 8. §. utolsó alinea. A M. J. 8. §. következő új bekezdéssel toldatott meg: „Ha azonban a pénzhamisítás ezen §. 1. pontjában meghatározott büntettet vagy vétséget, vagy annak 5. pontjában emiitett bűntettet avagy vétséget a monarchia másik államának honosa követte el és azért saját államában már megbüntettetett vagy megkegyelmeztetett: ellene a bűnvádi eljárás csak akkor indítható meg, ha azt az igazságügyminister elrendeli". A 7. §. az állam ellen irányzott külföldön elkövetett büntetendő cselekményekről intézkedik és elvül kimondja, hogy azok itt akkor is megbüntetendők, ha az illető személy külföldön elitéltetett, az ellene kiszabott büntetést kiállotta, vagy ha magy. kir. minister ellenjegyzése nélkül megkegyelmeztetett. Külföld alatt a monarchia másik államának területe, külföldi alatt annak a honosai is értetnek. Tekintve mindazonáltal hazánk viszonyát a monarchia másik államához, az uralkodó és uralkodó család azonosságát; az uralkodó, az állam és az állam biztonsága és közhitele elleni büntettek illetőleg vétségek megfenyitése hazánkban, ha azokat ausztriai honos külföldön követte el, azokért már hazájában meg lett büntetve vagy a felség által meg lett kegyelmezve: rendszerint szükségesnek nem tekinthető, egyedül kivételes esetekben hazánk közérdekei indokolhatnák a külföldiekre megállapított elvek szigorú alkalmazását. Annak megbirálására a kormány, nevezetesen az igazságügyi minister van hivatva, miért is a bűnvádi eljárás megindítása annak rendeletétől tétetett függővé. [4.] Képviselőház tárgyalása. Molnár Aladár jegyző (olvassa a 7. §-t.) Helfy Ignácz: Nem a dolog érdeméhez kívánok itt szólni, erre semmi megjegyzésem nincs. Fel kellett volna tulajdonkép szólalnom az előbbi szakasznál, de elszalasztottam, minthogy hamar keresztülmentünk rajta. Minthogy azonban itt is ismétlődik a „magyar honos" szó bátor vagyok a t. ház figyelmébe egy körülményt ajánlani. Az előbbi szakaszban szó van a „magyar honosról" és a monarchia másik államának honosairól. Miután ez kapcsolatban van a később előforduló politikai kérdésekkel, és nem óhajtunk kétszer politikai vitát provocálni ugyanazon tárgyra, kérem a t. házat, hogy itt is méltóztassék kimondani azt, ami, tudtommal a jogügyi bizottság által is ki lett mondva, t. i. azon elvet, hogy ha a tárgyalások folyamán oly módosítások fogadtatnak el a ház által, a melyek folytán az elöbbeni szakaszok némi módosításon kell, hogy keresztül menjenek, az a körülmény, hogy már azok meg vannak szavazva: ezt meg nem akadályozhatja, mert különben abba a kényszerhelyzetben volnánk, hogy minden egyes szakasznál vitát idézzünk elő, a melyet pedig egyszerre sokkal czélszerübben lehetne elintézni. Hódosy Imre: Szerény nézetem szerint ez nem fogadható el, mert ellenkezik a házszabályokkal. Ha van valakinek oly indítványa, a mely több szakaszra hat ki, és a melyeket előreláthatólag később is kellene ismételni, akkor azt hiszem, az a helyes eljárás, hogy ez indítvány azon szakasznál tétessék meg, a hol az illető indítvány legelőször fordul elő és akkor egyúttal indítványozható az is, hogy e szerint módosíttassanak a többiek is ;