Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

I. Rész. II. Fej. 6. §. — Ministeri indokok és értekezlet. A kiüb. tárgyalása s jelentése. l'J7 külön államot képezünk, s ezen állami szempontnak érvényesülnie kell a büntető jog terén is. Az ausztriai alattvaló, ha Ausztriában, vagy egyátalán a magyar állam területén kivül büntettet követett el, és a magyar állam területén tartózkodik, a viszonosság feltétele alatt kiadatik az ausztriai hatóságoknak; de magyar honos ép oly kevéssé adatik ki, habár Ausztria területén követett el büntettet, mint az ottani honos, ha a magyar állam területén követett el bármely büntetendő cselekményt. A monarchia két állama közt fennálló kapcsolat mindazonáltal bizonyos tekintetben a szorosan vett internationalis szemponttól kivételt tett szükségessé. E kivétel a 17. §. második alineájában van kifejezve. A. közös monarchia eszméjének nem felelne meg, és igy helytelen volna, ha az osztrák államnak a magyar állam területén tartózkodó honosa egy harmadik állam területén elkövetett bűntett miatt, a megsértett állam hatóságának adatnék ki; valamint violatióját képezné a közösségnek, ha a magyar állam alattvalója ily esetben az ausztriai hatóságok által adatnék ki a külföldnek. Ha a közös monarchia két állama egymás irányában azon értelemben volna „külföld", mint Francziaország és Anglia, ez esetben a magyar honos, a ki például Svédországban közönséges büntettet követett el, s onnan Ausztriába menekült, az 1871 : XXIV. t.-czikkben foglalt államszerződés I. czikke szerint, az osztrák kormány által a svéd hatóságoknak ki lenne adandó, mert az V. czikk szerint a megkeresett állam, csak saját nemzetbeliek kiadatásának megtagadására van jogosítva; a magyar honos pedig ausztriai nemzetbeli nem lévén: a kiadás megtagadására jogos ok nem forogna fenn. Hogy tehát a 7. §-ban kifejezett szabály ily értelmű magyarázatot ne kapjon, ezért kellé azt kivételnek alávetni. Nem tekinthető külföldinek az ausztriai alattvaló, s igy kivétel alá jut azon büntettek esetében is, melyek elkövetése által a magyar állam honosa a haza iránti hűséget sérti meg, s ez oknál fogva szigorúbban büntettetik, mintha ugyanazon merényletet külföldi követné el. Ha a monarchia másik felének lakói a magyar állam irányában feltétlenül s minden tekintetben külföldieknek tekintetnének, ez esetben a hasonló merényletet elkövető osztrák alattvaló is enyhébb büntetés alá esnék. Ámde a közös monarchiára nézve fennálló kapcsolatnál fogva mindkét államterületnek lakosai, az egész monarchia területének, s ezen területen az alaptörvények erejénél fogva fennálló alkotmányoknak és állami intézményeknek oltalmazására egyaránt kötelezve levén, habár az ausztriai alattvaló közvetlenül csak Magyarországot, vagy ennek területét, illetőleg intézményeit támadná meg: a magyar állam elleni ezen ellenséges cselekménye által — kétségen kivül azon hűségi köteléket sértené meg, mely a két állam között fennálló kapcsolatnak szükségszerű folyománya. Igen természetes tehát, hogy azon osztrák alattvalónak Magyarország elleni támadása, merénylete más szempont alá kerül, mintha ily merényletet külföldi követett volna el. E kivételt, szemközt a 7. §. alapelvével, s a 143. §. első alineájának a külföldiekre vonatkozó intézkedésével, szintén világosan ki kellett fejezni. [2.] Ministeri értekezlet. Csemegi Károly államtitkár felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy Fabiny Theofil ö mga az első üle'sben azon aggodalmat fejezte ki, vájjon a 6. §. második bekezdése'ben