Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

1D8 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. ki van-e mondva eléggé világosan az, hogy Horvát- és Szlavonországok lakosai is ezen törvény szerint büntettessenek, ha azon területen követnek el bűntetteket, hol ezen törvény érvényes. Hogy ezen aggodalom eloszoltassék, szóló czélszerünek vélné a 7. §. elejére következő új bekezdést tenni: „A honosság a magyar állam területén egy lévén, ezen kifejezés alatt: magyar honos Horvát- és Szlavonországok lakosai is értetnek." Fabiny Theofil kir. táblái alelnök czélszerübbnek vélné, hogy ezen rendelkezés a 6. §. első bekezdése után foglaljon helyet. Ott t. i. Horvátország lakosairól szól az első bekezdés és utána tétetnék, hogy Horvátország lakosai, valamint a külföldiek is bizonyos tekintetben alá vannak rendelve ezen törvénynek. Sárkány József kir. trvszki elnök fölöslegesnek tartja a pótlást, mivel a 6. §. második bekezdésében világosan meg van, hogy Horvátország lakosai is ide értendők. Ha ugyanis a külföldiekre érvényes, annál inkább érvényesnek kell lenni Horvátország lakosaira. Kozma Sándor kir. főügyész elfogadja a pótlást, de indokolását kihagyatni kivánná és e szerint a beiktatandó szöveg igy hangzanék: „Ezen kifejezés alatt magyar honos Horvát- és Szlavonországok lakosai is értetnek." Csemegi Károly államtitkár utal arra, hogy az indok azért volna itt kivételesen beveendő a törvénybe, mert általa a dispositio igazoltatik. Az ugyanis, hogy a magyar állam egész területén csupán egy honosság létez, minden vitán kivül állván; a törvényjavaslatnak ezen vitátlan közjogi tételből származó további intézkedése, összefüggésben az ennek alapját képező indokkal kevésbé lesz megtámadható. Funták Sándor ügyvéd felveti azon kérdést, vájjon nem lehetne-e a 6. §. második bekezdését igy szövegezni: „Az ezen területen a magyar korona alattvalói vagy külföldiek által elkövetett büntettek és vétsígek a jelen törvény határozatai szerint büntettetnek." Csemegi Károly államtitkár ez ellenében megjegyzi, hogy a codificatornak ugyanazon eszmére mindég ugyanazon szót kell használnia; ha tehát egyszer ezen kifejezés használtatott: „magyar honos", nem szabad ugyanezen fogalomra más alkalommal ezt használni: „magyar korona alattvalói." Hosszabb eszmecsere után abban történt megállapodás, hogy a 7. §. elé mint első bekezdés tétessenek ezen szavak: „Ezen kifejezés alatt „magyar honos" Horvát- és Szlavonországok lakosai is értetnek." [2.] A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása. Szilágyi Dezső a „horvátországi lakosok" kifejezés helyett „Horvátországban honossággal. biró lakosok"-at kiván tétetni. — Csemegi Károly államtitkár minden veszély nélkül megtarthatónak véli az eredeti kifejezést, ha azonban az módosíttatnék, „magyar-horvát honossággal biró" lakosok volnának teendők, külön horvát honosság nem létezvén. — Horváth Lajos „bennszülött, honositott és honosuk" lakosokat kiván tétetni. — Hodossy Imre e pontot akként javasolja szövegeztetni, hogy a kifejezések alatt „belföldi" vagy „magyar honos" mindazok értetnek, kik a magyar korona területén honossággal birnak." — A bizottság ez utóbbi módositvány értelmében szövegezte a §. első pontját. A §. második pontját Teleszky István kihagyandónak tartja, miután közjogi viszonyunkat szabályozó törvényeink e tekintetben oly világosak, hogy semmi újabb intézkedés nem szükséges. - Komjáthy Béla annyival inkább kihagyná e pontot, mert törvényhozásunk e kifejezést: „osztrákmagyar monarchia" nem ismeri. — Pauler Tivadar előadó megjegyzi, hogy a §. ez intézkedése épen Magyarország önállóságának kifejezése szempontjából vétetett fel. — Csemegi Károly államtitkár ez intézkedést a tvjavaslat kiegészitő részének tartja. — Komjáthy Béla ismételve tiltakozik a „monarchia másik állama" kifejezés használata ellen, mire Perczel Béla minister és Horváth Boldizsár elnök hivatkoznak arra, hogy a „birodalmi kapcsolat" kifejezés már az 1848. törvényekben