Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

181 II. A btkv. tárgyalása részleteiben. I. Rész. I. Fej. 4. §. Én teljes tisztelettel kérem a t. igazságügyminister urat, legyen kegyes megmondani, hogy milyen akadályok forogtak fenn, hogy 1875. óta, mikor e javaslat beterjesztetett, tehát harmadfél év óta nem volt képes ezen harmincz vagy legfeljebb negyven §-t létrehozni, melyekből az életbeléptetési törvény állana. Kérdem azt is, milyen stádiumban van ezen mü ma, s mikor lesz kilátásunk, hogy e müvet kezeinkbe kaphassuk? Pauler Tivadar előadó: A mi Zay képviselő urnák a 3. és 4. §§-ra tett észrevételét illeti: legyen szabad nekem arra némi felvilágosításokat adni. A képviselő ur véleménye szerint ez intézkedések szükségesek, de ö azt tartja, hogy azok az életbeléptetési törvénybe viendök által. Hiszen a felett lehet vitatkozni, hogy ott döntsük-e el, vagy itt a kérdést. Lehet itt is, lehet ott is. Kérdés csak az: hol czélszerübb? Én azt hiszem, miután e két elv nemcsak időleges intézkedést foglal magában, hanem olyant, mely mindenkorra szól, itt van annak helye: azért annak e helyről kihagyását nem tartom szükségesnek. Szükséges pedig ezen elveket azért kimondani, mert más a naptári, más a civil computatio. Tetszik tudni, hogy 30 nap egy hónap, de a naptár szerint vannak hónapok, melyek 31, mások, melyek 28 nappal birnak ; ha ezen elv ki nem mondatik, akkor minden börtönbüntetés a naptár szerint fogna számíttatni. A 4. §. a mi viszonyaink közt igen nagy fontosságú. Tetszik tudni, minő controversiákra adott alkalmat, s a legfőbb ítélőszék hány decisiójára volt szükség az osztrák törvények uralma alatt, mely decisiók kimondották, hogy a folyamatban lévő pénz a döntő, s az ezüst s arany árfolyam nem tesz különbséget. Ha például 25—30 frtot lopott valaki, ha az ezüstben többet vagy kevesebbet tenne: ezt a bíró nem veszi tekintetbe, hanem a szerint határozza meg a vétség bűntettét, a minő az árfolyamban levő pénz. E szakasz kihagyása az egész sorozatot megzavarná, s ezen felül, — mint emlitém, — sokkal természetesebb is az átalában mindenkorra szóló elveket és szabályokat magában a törvénykönyvben kimondani, mint az életbeléptetési törvényben. Kérem a t. házat, méltóztassék e szakaszt meghagyni és elfogadni. Csemegi Károly államtitkár: Zay képviselő ur egy kérdést intézett az igazságügyminister úrhoz arra vonatkozólag, miért nem terjesztetett be az életbeléptetési törvény iránti javaslat? Meg fogja engedni az igazságügyminister ur, hogy én feleljek a képviselő urnák. Én azt hiszem, hogy a kérdéses törvényjavaslatot ma beterjeszteni a rendőri törvénykönyv előtt igen nehéz dolog lenne. A t. képviselő ur igen jól tudja, hogy Erdélyben az osztrák büntető törvénykönyv van hatályban. Azt is igen jól tudja, hogy összehasonlítva a tárgyalás alatt levő törvénykönyvet az erdélyi törvénykönyvvel, kiderül, hogy bizonyos cselekmények, melyek Erdélyben az ottani törvény szerint kihágást képeznek, a javaslat szerint vétséget képeznek, és hogy az eltérések nem is önálló szakaszokra vonatkoznak, hanem a javaslat némely helyen az Erdélyben hatályban levő codexnek csak egyetlen dispositióját veszi át, a másik pedig hatályban marad. Ennélfogva okvetetlen szükségesnek mutatkozik, hogy az életbeléptetési törvény átkarolja a bűntetteket, vétségeket és kihágásokat, és igy az életbeléptetési törvényjavaslatot csak akkor lesz lehetséges teljes biztossággal előterjeszteni, mikor már a kihágásokról szóló törvényjavaslat is a t. ház előtt fekszik. Kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt elfogadni. Molnár Aladár jegyző olvassa a Zay Adolf által beadott indítványt: „E szakasz nem tartozván az anyagi codex szövegébe, kihagyandó." Elnök: Kik e 4-ik §-t megtartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a 4. §-t elfogadta.