Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

I. Rész. I. Fej. — 3. §. Min. ért. és indokok. — 4. §. A kiüb. tárgyalása és jelentése. Képvh. tárgyalása. 183 4. §• A jelen törvényben emiitett pénzösszegek folyó értékben értendők, tekintet nélkül az arany- vagy ezüstpénznek árfolyamára. Kiüb. 4. §. A kiüb. vette fel e szakaszt. — Tárgyalása. [I.] — Jelentése [2.] — ZAY ADOLF képviselő kihagyását indítványozta a képviselőházban (1877. nov. 24.); az indítvány mellőztetett. [3.] [i.] A képviselőház igazságügyi bizottságának tárgyalása. A mj. 5. §-a alkalmával Pauler Tivadar előadó azt a kérdést veti fel, vájjon a pénz értékének meghatározására vonatkozó intézkedés itt vétessék-e fel a törvénybe, vagy pedig az életbeléptetési törvénybe lesz az foglalandó. Perczel Béla igazságügyminister helyesebbnek tartja, hogy egy ily intézkedés itt vétessék fel a bevezető intézkedések között. Ennek folytán az előadó indítványára elfogadtatott az új szakasz. [2.] A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. (4. §.) E §. megállapítja: „Hogy a jelen törvényben emiitett pénzösszegek folyó értékben értendők, tekintet nélkül az arany- vagy ezüstpénznek árfolyamára." A bűntett és vétség közötti határvonal, a büntetés kisebb vagy nagyobb szabványa több büntetendő cselekményre nézve (péld. lopásnál, sikkasztásnál, zsarolásnál, orgazdaságnál, csalásnál stb.) bizonyos pénzösszeg mennyiségétől függ; a pénzbüntetések, azok átváltoztatása, a kártérítés meghatározása, hasonlag bizonyos pénznemnek megállapítását teszik szükségessé. Ki kellett tehát mondani, hogy az előforduló pénzösszegek folyó értékben, azaz osztrák értékben értendők. Mivel továbbá a bűntett és vétség tényálladékát, a büntetés fokozatát a változó napi árfolyamtól függővé és ily módon ingataggá tenni nem lehet, tekintettel pénzbeli viszonyainkra, ki kellett mondani azt is, hogy az arany- és ezüstpénz árfolyama tekintetbe nem vétetik. [3.] Képviselőház tárgyalása. (4. §.) Molnár Aladár jegyző: (olvassa a törvényjavaslat czímét, az Első Rész és első fejezet czímét és az 1., 2., 3. §§-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak, továbbá olvassa a 4. §-t.) Zay Adolf: Ezen 4-ik §-ra van szerencsém egy megjegyzést tenni, melyet ugyan már a 3-ik §-náI kívántam volna felhozni, ha itt lettem volna. Én úgy hiszem, hogy ezen 3. és 4. §. nem tartozik az anyagi codex szövegébe; mert mégis nagyon naiv impressiót gyakorol, ha mindjárt a törvénykönyv elején, midőn két nagyon fontos és sarkalatos elv lett elfogadva, azután oly csekély, magától érthető szabály vétetik fel. Ha már a 3. §-ra nézve nem tehettem indítványt, legalább a 4. §-nál hozom javaslatba, hogy ezen §. kihagyass ék és esetleg az életbeléptetési törvénybe áttétessék. Az életbeléptetési törvényre nézve legyen szabad a t. igazságügyminister úrhoz egy kérdést, illetőleg kérést intézni. Sok hivatkozás történt már ezen életbeléptetési törvényre és én nagyon csodálkozom, hogy annak szövege még ma sem fekszik a ház asztalán.